Erdő Péter esztergom-budapesti érsek ünnepélyes beiktatása

Esztergom: A prímási bazilika megtelt a hívőkkel, és az ünnepi alkalomra meghívott vendégekkel, akik között volt Mádl Ferenc köztársasági elnök, Medgyessy Péter miniszterelnök, Szili Katalin, az Országgyűlés elnöke, Németh János, az Alkotmánybíróság elnöke, Lomnici Zoltán a Legfelsőbb Bíróság elnöke – Magyarország volt miniszterelnökei: Boross Péter, Horn Gyula, Orbán Viktor –, valamint a parlamenti pártok reprezentánsai. Jelen voltak a Magyar Katolikus Püspöki Kar tagjai, az Apostoli Szentszék, illetve a környező országok katolikus püspöki karának több jeles képviselője: Christoph Schönborn bíboros, bécsi érsek, Leo Scheffzyk bíboros, Josip Bozanic zágrábi érsek. Jelen volt Ternyák Csaba érsek, a Kléruskongregáció titkára, a határon túli magyar egyházak püspökei: Jakubinyi György gyulafehérvári érsek, Tempfli József nagyváradi püspök, Majnek J. Antal OFM munkácsi püspök, Pénzes János szabadkai püspök, Tamás József gyulafehérvári segédpüspök, Ioan Robu bukaresti érsek, Ján Sokol pozsony-nagyszombati érsek és Alojz Tkác kassai érsek. Az eseményre meghívást kaptak a történelmi egyházak elöljárói, a kisebbségek vezetői, a Magyar Tudományos Akadémia elnöke és a magyarországi egyetemek rektorai is.

Erdő Péter érsek, Paskai László bíboros társaságában és segédpüspökei – Ladocsi Gáspár, Spányi Antal és Beer Miklós püspökök –, valamint a Főszékesegyházi Káptalan, a Tanácsosok Testülete és a kispapok kíséretében a szentmise előtt a bazilika kriptájában imádkozott és koszorút helyezett el Mindszenty József hercegprímás sírjánál. Megkoszorúzta elhunyt elődei közül a nagy kánonjogász Serédi Jusztinián, és Lékai László sírját.

Az elődöknek szóló tiszteletadás után Magyarország Prímása a bazilika oltáránál hallgatta meg a pápa kinevezési bulláját, melyet Karl-Josef Rauber apostoli nincius olvasott fel. Ezután Mádl Ferenc köztársasági elnök mondott küszöntőt. Kezdetét vette a szentmise, melynek elején Paskai László bíboros, nyugalmazott esztergom-budapesti érsek, Seregély István egri érsek, a Magyar Katolikus Püspöki Kar (MKPK) elnöke, Bölcskei Gusztáv református püspök, Meggyes Tamás Esztergom polgármestere, Gaál Endre, az Esztergomi Főszékesegyházi Káptalan nagyprépostja mondta el ünnepi köszöntését.

A pápai bullában II. János Pál pápa az üdvözlő szavak után utal arra, hogy az Esztergom-Budapesti Főegyházmegye Magyarországon belül kiemelkedő helyet foglal el. Vezetésére, miután elfogadta Paskai László bíboros lemondását, Erdő Pétert nevezte ki. A Szentatya ezt többek közt azzal indokolta, hogy az új érsek „megérdemelt tekintélyre és kiemelkedő elismertségre tett szert”. A pápa arra buzdítja a papokat és hívőket, hogy „újuljanak meg vallásos lelkületükben, ismerjék el kezdeményezéseit és kövessék tanácsát”.

A szentmisét Erdő Péter elődjével, Paskai László bíborossal és segédpüspökeivel, a főegyházmegye teljes papságával mutatta be. Homíliájában Erdő Péter az evangéliumi szakaszból (Jn 14, 23-29) kiindulva Krisztus békéjéről beszélt. Jézus békességet hagy tanítványaira. Ám ez a béke más mint az egyszerű búcsúzásnak a békéje. Ezt a békét Jézus az élete árán szerezte meg. Nem a világ békéjét adja tehát tanítványainak. „Mert hogyan adja a világ a békét?” – tette fel a kérdést az új Prímás. Van olyan béke, amely a közömbösségnek a nyugalma, és van olyan béke, amely a hódításnak és az elnyomásnak, az elvtelen megalkuvásnak a nyugalma. Jézus nem ezt a békét hagyja tanítványainak. Krisztus a békéje biztonságérzetet jelent az embernek. Ez a béke azt jelenti, hogy szeretjük Krisztust és megtartjuk tanítását.

Beszédének második részében az új érsek föltette a kérdést: mit tehetünk most együtt Krisztus Esztergom-Budapesti Egyházaként, hogy Jézus Krisztus szeretetének és békéjének műve bennünk és a világban előre haladjon? A főpásztor utalt a kinevezési bulla szavaira, amelyben a Szentatya arról ír, hogy az érseki szék és annak kiemelkedő történelme fogja megadni a lelkipásztori munka irányelveit. Az egyház történelme legyen tehát tanítómesterünk – mondotta az új Prímás. Ez a történelem nem pusztán háborúk és éhínségek, építések és rombolások, új meg új átszervezések története, hanem az isteni üdvösség műve, érlelődésének és bontakozásának története is. A Prímás név szerint is megemlítette a főegyházmegye nagy egyéniségeit, Pázmány Pétert, aki egyszerre tudta hittel szolgálni az egyház ügyét, és ezáltal hazánkat és nemzetünk kultúráját is, Mindszenty Józsefet, aki a szenvedést is vállalva tett hősies tanúságtételt, a kánonjogász Meszlényi Zoltán segédpüspököt, aki életével fizetett az egyház iránti hűségéért. Megemlékezett továbbá minden, hitéért börtönt szenvedett pap és világi hívő helytállásáról, valamint közvetlen elődeinek teológiai tisztánlátásáról, imádkozó szeretetéről és kitartásáról.

A továbbiakban a püspök feladatáról, lelkipásztori munkájáról szólt a Prímás. Kifejtette: ehhez a munkához a II. Vatikáni zsinat is megadja a legfőbb irányelveket. A püspöknek atyaként kell gondoskodnia a rábízottakról. Mint mondta, őszinte szándéka, hogy keresse a személyes találkozást a főegyházmegye papjaival és híveivel. Szándéka továbbá, hogy a közönyössé vált, kiüresedett, szétszórt emberekhez is elvigye a vigasztalás és remény szavait, az Isten igéjét. Utalt az 1994-ben, Paskai László bíboros vezetésével tartott főegyházmegyei zsinatra, amely kijelölte a konkrét feladatokat a főegyházmegye számára. A püspök küldetéséhez tartozik az ökumenikus párbeszéd támogatása is, és ő a Szentatya útmutatásának szellemében kívánja végezni szolgálatát.
Erdő Péter hangsúlyozta: az egyház kötelessége, hogy Krisztust korunk társadalmában képviselje. Ellentmondásos és elvilágiasodott korunkban az egyháznak elsősorban a keresztény örömhír továbbadásával kell szolgálnia az emberek együttélését. „Ez ma már hazánkban olykor nem is csupán a hitélet és az apostoli tevékenység közvetlen útjain, de a tömegtájékoztatás, sőt a katolikus szellemű oktatási, kulturális és szociális tevékenység segítségével is történik. Az ilyen intézmények az utóbbi tíz egynéhány év új kihívását hordozzák. „Teendőnk, hogy ezek az intézményeink méltó és zavartalan módon működhessenek, hozzánőjenek a szakmai kiválóság és a hitbeli tanúságtétel feladatához, elsődleges feladatunk, hogy identitásunk elmélyüljön.”

Beszédének befejező részében Magyarország új prímása az Európai Unió bővítési folyamatával kapcsolatban leszögezte: „Nem csupán haszonról és gazdagságról, jólétről és konkurenciáról szól ma világrészünk története. Érezzük, hogy a keresztény örökség nélkül Európának a szíve hiányozna. Felelősek is vagyunk azért, hogy jövőnk ne áttekinthetetlen bürokrácia és külső szellemi hangzavar által sodort, felületes tömegélet legyen, hanem az emberi személy igazi méltósága teljesedjék ki, kapjon védelmet a lelkiismereti szabadság, az egyénekre és közösségekre kiterjedő vallásszabadság érvényesülésével.”

Végül az érsek a Szentlélek Úristen segítségét és Szűz Máriának, a Magyarok Nagyasszonyának pártfogását kérte, hogy a Magyar Egyház helytállhasson „új idők új kihívásai és kísértései között.”
A szentmise felajánlási részénél a főegyházmegye 4 vidéki esperesi kerületének 1-1 képviselője, valamint Buda és Pest képviselői helyezték el adományaikat az oltárnál.

A Miatyánk elimádkozása után a főegyházmegye papjai megújították a tiszteletre és engedelmességre vonatkozó ígéreteiket az új Prímás előtt: „Egyre szorosabban akarunk összeforrni a mi Urunk, Jézus Krisztussal és önmagunkról lemondva hozzá teljesen hasonlóvá válni! A megváltás hűséges szolgáiként akarjuk bemutatni az Eucharisztia szent áldozatát, végezni a liturgikus cselekményeket, és hirdetni Isten igéjét! Krisztust mint fejünket és Pásztorunkat akarjuk követni, ezért új főpásztorunknak és utódainak tiszteletet és engedelmességet ígérünk!”:

Az esztergom-budapesti érsekség Magyarország időben és rangban első főegyházmegyéje. Államalapító Szent István királyunk kérésére II. Szilveszter pápa 1001-ben Ravennában írta alá alapítólevelét. Az esztergom-budapesti érsek mindenkor Magyarország első főpapja, prímása. Az egyház és állam életében betöltött fontos szerepét annak köszönhette, hogy a királyi háznak az esztergomi érsek volt a főpapja. Ebből következett koronázási joga, illetve az, hogy közjogi méltóság volt. Az érseki székhely az Árpád-kor kezdetén egyúttal az udvartartás központja volt. Esztergomban történt Szent István megkoronázása is. A főegyházmegye védőszentje Szent Adalbert. Erdő Péter az esztergomi főegyházmegye 82. érseke

Erdő Péter rövid életrajza

1952. június 25-én Budapesten született és itt szentelték pappá 1975. június 18-án. A Hittudományi Akadémián szerzett teológiai doktorátust. Kápláni évei után, a római Lateráni Egyetemen kánonjogból doktorált. Hazatérve teológiai tanár volt az Esztergomi Főiskolán. 1988-tól a Pázmány Péter Hittudományi Akadémián, illetve 1993-tól a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Hittudományi Karán az egyházjog tanszékvezető professzora lett. A Pápai Gergely Egyetemen 1986-tól megbízott, 1988-tól meghívott professzorként tanított. Sokat munkálkodott a Pázmány Péter Katolikus Egyetem alapításán és megszervezésén. Az egyetemet 1998–tól, mint rektor irányította. A Katolikus Egyetemen megalapította a Kánonjogi Posztgraduális Intézetet.

Tudományos tevékenységét közel 300 cikke és könyve, külföldi Akadémia tagsága, és több egyetem, többek között az Institut Catholique de Paris díszdoktorátusa fémjelzi.

II. János Pál pápa 1999. november 5–én székesfehérvári segédpüspökké nevezte ki, és 2000. január 6-án a Szent Péter Bazilikában püspökké szentelte. 2002. december 7-én a pápa kinevezte esztergom-budapesti érsekké, Magyarország prímásává. A Főegyházmegye vezetését 2003. január 11-én vette át elődjétől, Paskai László bíborostól.

Magyar Kurír