Erdő Péter: A Karizmák ünnepe erőforrása egyházmegyénk életének

Szentbeszédének kezdetén megemlékezett arról, hogy pünkösdhétfő ünnepe idén egybeesik Páduai Szent Antal ünnepével. A középkor nagy hitszónokának és teológusának gondolataival világította meg az ünnep jelentőségét.

A Szentlélek lángnyelvekben való megjelenése a régi szónokokban a bűnbeesés képét idézte fel. A kígyó nyelvét, mely Évát bűnre csábította, Éva nyelvét, mely Ádámot vezette a bűnre, végül pedig Ádám nyelvét, aki az egész történetért magára Istenre akarta hárítani a felelősséget. A nyelvek alakjában leszálló Szentlélek most mindezt helyreigazítja. Megtisztítja a szíveket, megvilágosít és megszabadít a bűn örökségétől. Magunk is átéltük nemegyszer a Szentlélek működésének fényét és energiáját. Sokan hordozunk a saját személyes életünkből olyan emlékeket, amelyek biztonságot, világosságot hoztak szorongó, elkeseredett, reménytelennek látszó helyzetekben – fogalmazott a bíboros.

Beszéde végén Erdő Péter visszatekintett arra, hogy a főegyházmegye életében milyen események történtek, ahol a Szentlélek működése „szinte kézzelfoghatóan” érzékelhető volt.

A főegyházmegye 1994-ben tartott zsinatát Boldog II. János Pál pápa kérésére rendezték meg, aki még 1991 augusztusában Budapesten szólította fel a püspöki kart az egyházmegyei zsinatok megtartására. „Nagy gonddal, sok munkával és némi félelemmel készültünk erre az Esztergomi Zsinatra, amely első volt hazánkban a II. világháború óta. De a sok imádság, a plébániákon egyénileg és közösségileg folytatott őszinte megbeszélések és közös imádságok, az esztergomi napok emelkedett komolysága és lázas munkája derűt, felszabadulást, útmutatást hozott. Aki jelen volt, szinte fizikailag érezte a Szentlélek működését. A Főpásztor vezetésével a papság, a szerzetesek, a világiak részvételével maga az egyház, Krisztus titokzatos testének Esztergom-Budapesti részegyháza kereste, hogy mit üzen számára a Lélek.

A következő évek sok eleven újdonságot hoztak. Egy évtizeddel az egyházmegyei zsinat után a plébániai missziók mozgalma indult újra, majd nagy közös előkészülettel, 2007-ben sorra került a Budapesti Városmisszió, amely a város környékét is megmozgatta. Sok értékes kezdeményezés azóta is tovább él annak az évnek a lelkesítő tapasztalatából: Rózsafüzér-imádság a főváros körül, a Nyitott Templomok Éjszakája,  a Keresztény Művészetek Hete. Folytatta a felsorolást: a szentségimádás elterjedése több templomban, a tartós szentségkitétel egyházmegyénk néhány kiemelkedő szentélyében. „Vagy sorolhatnánk az egyes lelkiségi mozgalmak kebelében indult kezdeményezéseket, a Szentírás útját családról családra és más közösségi eseményeket. Zarándoklatok a különböző kegyhelyekre, főként pedig a Karizmák ünnepének megrendezése minden évben itt, Máriaremetén, erőforrása egyházmegyénk életének” – fogalmazott Erdő Péter bíboros, kérve a Szentlelket „hogy törjön be világosságával és erejével életünkbe, hogy indítson minket halogatás nélkül a bűnbánatra, a cselekvésre, a megújulásra”.

Magyar Kurír