
Excellenciás Püspök Úr! Kedves Püspök Testvérem!
Egész konferenciánk nevében nagy szeretettel köszöntöm a magyar püspökök közösségében, ahol régi hagyomány a keleti és a latin szertartású püspökök testvéri együttműködése. Ugyanannak a Katolikus Egyháznak vagyunk a főpásztorai. Ugyanannak a Krisztusnak nevében és személyében végezzük a ránk bízott részegyházakban a tanítás, a megszentelés és a pásztori vezetés szolgálatát. Egységünk alapja tehát a puszta emberi barátság és összetartás is, de sokkal több is annál. Ez a teljes közösség tesz találékonnyá minket, amikor a mindennapi kérdésekben a megoldást keressük.
II. Vatikáni Zsinat felhívta a figyelmünket az egyházban élő különböző liturgikus, teológiai, egyházfegyelmi és lelkiségi hagyományrendszerek értékére és megőrzésük fontosságára. Ha tehát ezek ilyen nagy értéket képviselnek, akkor hagyományaink méltó megélése és vonzó bemutatása ajándék a többi katolikus számára is. Ugyanakkor a mai idők lelkipásztori kihívásaival kell szembenéznünk. Hitünk és lelkiségünk belső logikája segít abban, hogy a változó idők változó emberi várakozásainak, szükségleteinek és adottságainak a szeretet rugalmasságával tudjunk megfelelni.
A magyar görög katolikus egyház a világegyházon belül jelenleg is saját jogú egyháznak minősül. Ez pedig méltóságot és felelősséget jelent. Felelősséget megszentelt örökségünk iránt és felelősséget az itt és most élő emberek iránt, akik felé Krisztus szabadító örömhírét közvetítenünk kell.
Püspök úr most olyan sajátjogú egyház vezetését veszi át, amely az utóbbi időben intézményeiben, kulturális és tudományos tevékenységében, nemzetközi kapcsolataiban és tekintélyében sokat gyarapodott. Amikor mindezért hálát adunk a történelem Urának, egyben kifejezzük nagyrabecsülésünket Dr. Keresztes Szilárd püspök úr iránt, akinek főpásztori szolgálata idején ez az örvendetes fejlődés végbe ment.
Kérjük püspök úr szolgálatára Isten áldását és a magyarok Nagyasszonyának, a Máriapócsi Szűzanyának anyai pártfogását.