Erdő Péter szentbeszéde Máriabesnyőn

Krisztusban Kedves Testvéreim!

1. Ünnepélyes évfordulóra gyűltünk ma egybe. A máriabesnyői kegyszobor megtalálásának 250. évfordulójára emlékezünk. Erről a hajdani eseményről Mária-kegyhelyeink és kegyképeink krónikása, Jordánszky Elek kanonok 1836-ban így írt: „Ennek a fehér csontból faragott, kis képnek eredete nem tudatik, hanem annyi bizonyos, hogy 1759. április 19-én kiásatott a földből, éspedig nem csuda nélkül. Mert miután néhai gyoroki gróf Grassalkovich Antal akkor a Magyar Királyi Udvari Kamarának elnöke, a Magyar Szent Koronának őrzője, Nógrád Vármegyének fő-ispánja… az ő hites társával, gróf Klobusicszky Teréziával forgadásból (fogadalomból) egy kápolnát kezde építtetni a Lorétomi bóldog Asszony tiszteletére Besnyői pusztán, Gedellő mellett, történe, hogy amint ásták a fundámentumot, egy napszámosnak, Tóth Mártonynak társaságában, Fidler János… kőmíveslegény egy föld alatti faragott kőre akadott, melyet felemelvén, egy homokkal bétöltött, s avval öszve nőtt tsontot talála alatta. Ezt megtisztítván, egy régi faragású kép mutatá magát… Megismerték rajta mindjárt a boldogságos koronás Szent Szűznek, kinek jobb karján a koronás kisded Jésus ül, ábrázatját” . A régi leírás hűen tanúskodik arról, hogy itt kezdetben a Loretói Szűzanya tiszteletére emelt fogadalmi kápolna állt. Vagyis egy magánembernek, Klobusicszky Teréznek korábban megrázó imameghallgatásban volt része, amit a Loretói Szűz Mária közbenjárásának tulajdonított. A saját, intim vallásos élményeink, fogadalmak, vállalások útján, látható tárgyakkal, akár épületekkel megörökítve mások figyelmét is felhívják Isten kegyelmének és a szentek közbenjárásának ereje az életünkben. Ezek az egyéni élmények azután nemegyszer nagy közösségi élményekkel is párosulnak. Ezek egyike a régen összetört szentélyek darabjainak, szent képeknek és szobroknak a váratlan megtalálása. Ilyen csodálatos megtalálás volt a kezdete a nagy brazil kegyhely, Aparecida kialakulásának, ilyen csodálatos megtalálási történet fűződik az Esztergomi Bazilika Bakócz-kápolnájának kegyképéhez is, melyet a hagyomány szerint a várost 1683-ban a töröktől fölszabadító keresztény katonák találtak meg a romok között. Ilyen ennek a XIV. századi, ősi, elefántcsont Szűz Mária-szobrocskának a története is, amelyet itt, Máriabesnyőn találtak a földben. A szentet, az igazat, a kulturális értéket sokszor barbárság és gyűlölet pusztítja, sokszor gyalázat és pusztítás fedi be azokat az embereknek azokat a közösségeit is, amelyek ezeket a szent dolgokat vagy értékeket őrizték. De az isteni gondviselés a szomorú pusztulás évtizedei vagy évszázadai tán sem hagyja magára az embereket, nem engedi, hogy a végső szó a gonoszságé legyen, hanem időről időre már most, ezen a világon is felcsillantja a remény jeleit. Szinte biztatásként érzékelteti velünk, hogy nem hagy minket magunkra, és hogy folyamatosan, a legkilátástalanabbnak látszó időben is gondja van ránk. Ennek a bizalomnak, ennek a homályon is átragyogó örömnek és reménynek a kegyhelye Máriabesnyő egész népünk számára.

2. Szűz Mária életében szintén megtaláljuk a homályon, a kilátástalanságon átragyogó isteni terv erejét és magabiztosságát. Jézus születése hihetetlenül hangzó történet mindannyiunk számára. De ugyanilyen hihetetlen maga az a teológiai következtetés is, amelyet az Egyház az egész Krisztus-eseményből levont, és ami a mai evangéliumnak végső tanúsága, hogy velünk az Isten.

Három nagy mozzanata van a mai evangélium drámaian tömör elbeszélésének.
Az első: Mária, József jegyese a Szentlélektől fogan. Tudjuk, hogy akkoriban az eljegyzés fölért egy házassággal, mert kizárólagosságot jelentett. Végleges volt, bár nem költöztek még össze a felek, de mással már nem kezdhettek el új kapcsolatot, nem volt lehetőségük, hogy mást válasszanak. Hogyha valaki jegyessége alatt fogant, mindenki természetesnek vette, hogy jegyese az apa, és a társadalom úgy is tekintette. Tudjuk azt Jézusról is, az evangélium lapjain időközönként a kívülállók azt mondják, ismerjük, hiszen az "ács fia". A társadalom előtt, a környezete előtt Jézus majd József fiaként jelenik meg.

Mária a Szentlélektől fogant. Az akkori hívő zsidó ember számára a Szentléleknek ez a közreműködése, amit megtalálunk a Lukács-evangéliumban is, emlékezetbe idézte a Teremtés könyvének elbeszélését a világ teremtéséről, ahol az "Úr Lelke ott lebegett a vizek felett". A Szentlélek működése Isten teremtő erejének működése. Nem hétköznapi Jézusnak a fogantatása, hanem Isten teremtő erejének csodálatos beavatkozása az ember, a választott nép és az egész emberiség történetébe.

József zavara a második nagy eleme a mai evangélium elbeszélésének. Első pillanatra azt hihetnénk, hogy József zavara azé a jegyesé, aki egyszerre csak úgy találja, hogy gyereket vár a menyasszonya, vagy a felesége. De nem egészen erről van szó. A teológiai hagyomány az elbeszélésben azt is látja, hogy József zavara a saját szerepére vonatkozik. Õ mit kezdjen most már ezzel a helyzettel? Ha elfogadja Mária elbeszélését, mi akkor az ő szerepe? És ez az a töprengés, ez az a zavar, ami arra készteti, hogy csöndesen vonuljon vissza, igaz ember lévén, Máriát sem akarja kellemetlen helyzetbe hozni, át akarja engedni a terepet annak Gondviselésnek, amely a dolgokat így intézte. És ekkor következik József álma. Tudjuk, hogy a bibliai József álma az Ószövetségben szintén nagy jövőnek a sorsát tartalmazta és hordozta. Az új József álma Isten új népének és a megváltott emberiségnek a jövőjéről szól. Elmondja, hogy a Szentlélektől van, akit Mária vár, elmondja, hogy ő váltja meg a népet majd a bűneitől. Az egész újszövetségi történet röviden és tömören itt van összefoglalva. Tehát József álma nyugalmat ad Józsefnek, József álmában megtaláljuk az egész jézusi küldetésnek a megrendítően tömör összefoglalását.

Végül pedig, mindez kapcsolódik az ószövetségi jövendölésekhez. Ezek a jövendölések pedig nemcsak arról szólnak, hogy majd Messiás érkezik, nemcsak arról szólnak, hogy a Messiás Dávid fia lesz, ahogy az angyal már Józsefet Dávid fiának szólítja, hiszen rajta keresztül lép be majd Jézus Izrael népének jog szerinti közösségébe, hanem arról is szó van, hogy majd a szűz fiat fogan és annak a neve “Emmanuel" lesz - velünk az Isten. Jézus személyében tehát, maga az Isten osztja meg emberi sorsunkat, Õ lesz emberi életünk részesévé, hogy megszabadítson bennünket a bűneinktől, hogy megszabadítson bennünket az emberlétünkkel járó és lehúzó kötöttségektől és részesítsen a maga isteni életében.

Szent József, aki meghallja az eljegyzés után, de az esküvő előtt, hogy jegyese gyereket vár, érthetően meglepődik. S ez a meglepődés elbizonytalanodást vált ki benne. Tudjuk róla, hogy “igaz ember" volt - mondja róla a Szentírás. Érezzük, hogy nagyon szerette Máriát. Nem akart semmiféle különleges botrányos esetet előidézni, hát titokban akarta elbocsátani a jegyesét. De nem pusztán a szeretet és a megértés adott neki ennél jobb tanácsot. Nem pusztán annyira jóságos ember volt, hogy inkább mégis megtartották az esküvőt. Itt valami több történt. Ahogyan Jézusnak a fogantatása és a születése is az üdvözítő isteni tervnek a csodája, úgy szólt bele - a Szentírás szerint - József életébe is az Isten. Külön és közvetlenül szólva hozzá, hogy megértse, mit történik. Hiszen az életét meghatározza majd, hogy odaveszi maga mellé feleségül Máriát. Feleségül azt, akinek a gyermeke Isten Fia lesz, nem az övé, de akinek ő ad nevet. Hiszen pontosan mondja a Szentírás, akit majd “Jézusnak nevezel". A gyereket nevet adni a régi zsidóknál, az apa joga volt. Tehát az üdvözítő tervben Józsefnek az volt a szerepe, hogy vállalja a törvény előtt, ő a családfő, az ő neve, az ő jogi helyzete alapján lép be Izrael közösségébe Jézus. És ez nem kis dolog. Hiszen tudjuk azt, hogy Jézusnak a családfáját is, maga az Újszövetség, Szent Józsefre vezeti, Szent Józsefnek az őseit sorolja fel. Hát persze, mert a törvény szerinti származás az apai ágon történt, aki egyszer apának számított, az határozta meg, milyen nemzetségbe, milyen ősök közé tartozik be valaki. Így hát, József elfogadja a szerepet, ugyanúgy elfogadja, mint Mária előtte, legyen úgy, ahogy az angyal akarja, mondta Mária. Legyen úgy, ahogyan az Isten üzeni, ez Józsefnek a válasza. És magához veszi Máriát. Ezzel megszületik a Szent Család. Ekkor jön létre a Szent Család, József igenje nyomán. És ezután majd a születés pillanata csak ennek a nyilvánvaló és ünnepélyes megpecsételése lesz. De itt két embernek az engedelmessége folytán jön létre az a közösség, amelyik otthont ad az emberré születő Isten Fiának.

3. Tehát az emberi közösségnek az Isten akarata iránti elkötelezettségünk az igazi alapja. Akkor tudunk mi a Szent Család mintájára igazi szeretet-közösséggé válni, hogyha mindegyikünk külön, külön elfogadja az Istennek a tervét, amit az ő számára az üdvösség történetében megrajzol. És így tudunk a közös isteni akaratban együttműködve egyetlen nagycsaláddá válni. Hát ehhez adja nekünk a tisztánlátást, ehhez adja nekünk a szeretet melegét a mi Üdvözítőnk az ő Édesanyja közbenjárására, akinek születését a mai napon ünnepeljük. Ámen.