Erdő Péter szentbeszéde a szovák-magyar szentmisén Mátraverebély-Szentkúton

Főtisztelendő Püspök- és Paptestvéreim, Kedves Magyarországról és Szlovákiából érkezett Zarándoktestvéreim!

1. A mai napon az Anyaszentegyház Szent Iréneusz lyoni püspök és vértanú ünnepét üli. Tegnap emlékeztünk meg Szent László királyról, akit uralkodásának idején többen lengyel Lászlónak neveztek, hiszen a későbbi I. Béla Árpád-házi királyunk és egy lengyel hercegnő gyermekeként Krakkóban látta meg a napvilágot. Nevéhez nemcsak a zágrábi püspökség alapítása fűződik (1090-ben), hanem a magyar kereszténység megszilárdítása is. Holnap a katolikus világegyház Szent Péter és Pál apostolfejedelmeket ünnepli. Szentatyánk, XVI. Benedek pápa a mai naptól kezdődő egy évet Szent Pál apostol tiszteletére rendeli.

Illő, hogy az Egyház életének ebben az ünnepi gazdagságában megálljunk egy pillanatra a mai délelőttön itt, Mátraverebély-Szentkúton, Szűz Máriának ezen a nemzeti kegyhelyén, amelynek történetét a hagyomány éppen Szent László király korára vezeti vissza.

2. A mostani délelőtti szentmise liturgiája a kalendárium szerint tehát Szent Iréneuszról emlékezik meg. Ha átelmélkedjük a szentírási szakaszokat, olyan tanítást találunk bennük, amely katolikus püspökök, papok és világi hívek számára minden időben aktuális, de különösen gazdag üzenetet hordoz a szlovákiai és magyarországi katolikusoknak ezen a közös szentmiséjén.

Szent Pál apostol a mai szentleckében Timóteust, a fiatal apostolutódot így figyelmezteti: „Törekedjél az igaz életre, a hitre, a szeretetre és a békességre azokkal együtt, akik tiszta szívből hívják segítségül az Urat. Térj ki az oktalan és fegyelmezetlen viták elől”. Ugyancsak a nemzetek apostola sorolja fel a lélek gyümölcseit, közöttük a szeretetet, az örömet és a békességet. A most említett idézet viszont kifejezetten arra utal, hogy a Krisztusban hívők között milyen légkörnek kell uralkodnia. Bátorító ez az üzenet, mert rávilágít, hogy az őszinte és tiszta hit a hívők között különösen is szeretetet és békét eredményez.

A mai nap olvasmányainak rendjében a válaszos zsoltár az igaz ember életéről szól. „Bízzál az Úrban, és jót cselekedj, így lakhatsz a földeden, és biztonságban élhetsz. Az Úrban legyen örömed és ő teljesíti szíved vágyait.” Aki szeretettel és bizalommal fordul Istenhez és minden körülmények között az ő akaratát keresi, aki megalkuvás nélkül szem előtt tartja embertársai javát, az teljes szívvel bízhat Isten gondoskodásában, amely nem csupán a földi élet idejére, de az örökkévalóságra szól. Mindannyian átéltünk már az életben nehezebb és könnyebb éveket, örömöket és kudarcokat, de az életét Krisztusra építő ember nem inog meg a külső körülmények változásai között. Mert Krisztus igazsága és az ő rendületlen szeretete mindig időszerű. Aki hozzá ragaszkodik, az építi sziklára az életét.

Ebben a bizalomban erősít meg a mai evangéliumban Jézus főpapi imája. Tanítványaiért könyörög, hogy mindnyájan egyek legyenek. Ez az egység a nagy jel a világ előtt. Ennek láttára kell elhinnie a világnak, hogy Krisztust az Atya küldte, hogy az igazság és a boldogság az ő tanításában van.

3. Két évvel ezelőtt a szlovák és a magyar püspöki kar képviselői együtt miséztek Esztergomban. A bazilika főoltárán írták alá a kiengesztelődés és a szeretet levelét. Az eseményről a világi sajtóban kevés hír látott napvilágot. Ebben nem volt különbség országaink között. De az egyházi tömegtájékoztatás útján a hír lassan elterjedt. Ukrajnából egy bíboros ezt írta nekem, amikor értesült arról a találkozóról: Nagyszerű és lényeges dolog volt, amit tettetek. Ha ennek a hírét nem kürtölik is világgá a sajtóban, ez inkább annak a jele, hogy az esemény nagyon is fontos, nagyon is tiszta volt. És ahogy teltek a hetek és a hónapok, a sajtóban és a televízióban különféle rossz hírekkel találkoztunk. Erőszakos cselekményekkel, a nemzetiségi türelmetlenség és az ellenséges érzület megnyilvánulásaival. Újra rácsodálkoztunk a régi igazságra, hogy tudniillik a jó hírt nem tekintik szenzációnak. Sokan az igazi hírt a katasztrófákban, a botrányokban, a szörnyűségekben látják. Nem csüggedtünk el tehát, mert tudtuk, hogy a mi jó hírünk Krisztus örömhíréhez kapcsolódik, és ezért osztozik is Krisztus evangéliumának sorsában. És nem csüggedtünk el, mert ismerjük már egymást annyira, hogy tudjuk, sehol a világon a hiteles, katolikus lelkületből gyűlölet nem fakad. Sokszor lehetett olyan érzésünk is, hogy valamiféle rossz szél korbácsolja a tó nyugodt vizét, hogy nem a többség, nem a józan emberek tömegeinek érzéseit fejezik ki ezek a megnyilvánulások. Érkeztek azután hírek egyházmegyei határok változásáról is. Voltak, akik csüggedéssel, keserűen fogadták ezeket. Néha talán szenvedélyek is felszínre törtek. Meggyőződésünk szerint a katolikus hit öröméből és békéjéből egyszerre fakad a tiszta és teljes igazság iránti tisztelet és a soha el nem lankadó törekvés a szeretetre és az evangélium szolgálatára.

De érkeztek biztató hírek is, melyek arról szóltak, hogy több püspök testvérünk egyforma szeretettel tekint minden hívére és megtalálja a lelkipásztori szeretet szavait, amelyek megnyitják azok szívét, akik számára kedves az anyanyelvük és a kultúrájuk öröksége.

4. Szent Péter pünkösdi beszédét minden jelenlévő megértette, és mindenki úgy érezte, hogy a feltámadás örömhíre a saját anyanyelvén szólítja meg. Szent Pál kilépett a saját népének a köréből azért, hogy a nemzetek apostola lehessen. Athénben, az Aeropagoszon a görög kultúra nyelvén szólította meg hallgatóit. A hellének között hellén, a zsidók között zsidó volt, hogy mindenkit Krisztushoz vezzessen. Az ő példájának hiteles követői voltak Szent Cirill és Metód, akik görög létükre megtanulták a szlávok nyelvét, hogy így hirdethessék az evangéliumot. És hiteles követője volt Szent Pálnak Szent Adalbert püspök is, szerzetes társaival együtt. Õk Géza fejedelem udvarában, majd Szent István környezetében hirdették Krisztus örömhírét a magyarok között. És hiteles tanúja volt Krisztusnak Szent Gellért is, a velencei szerzetes, aki Magyarországra jött az evangéliumot terjeszteni, majd csanádi püspökként mindent megtett, hogy magyar papokról gondoskodjon új hívei számára. De hűséges követője volt Szent Pálnak Apor Vilmos vértanú püspök is, aki a gyengék védelmében adta az életét, vagy Gojdis Péter Pál, aki a börtönben kiállott szenvedésekbe halt bele 1960-ban. Görög katolikus püspökként élete árán is megőrizte a közösséget Szent Péter utódával. Az ő arcképe ma Budapesten is ott függ a központi szemináriumban, ahol valamikor növendék volt. A szeminárium mai kispapjai feltekintenek rá mint pártfogóra és példaképre.

Megrendülten emlékezünk tehát mi, magyar és szlovák püspökök és papok ezekre a nagy elődökre. Vállalni akarjuk örökségüket és kérjük pártfogó közbenjárásukat. Mert szükségünk van a szentek közösségére, mely egybefogja a megdicsőült szenteket, a földön járó egyház tagjait és a tisztítótűzben szenvedőket. Ha pedig ilyen nagy közösség tagjai vagyunk, akkor itt, a földön is az alkotó szeretet egységében kell élnünk egymással, mert szükségünk van mindenütt, de a mi régiónkban különösen is minden katolikus ember kölcsönös segítségére és szolidáris szeretetére. Így tudunk hiteles tanúságot tenni a világ előtt, így találunk örömünkben társat, gondjainkban vigasztalást és segítséget testvéreink hitében és szeretetében.

Urunk, Szűz Anyádat hétfájdalmúnak és Nagyasszonynak tiszteljük. Add, hogy közbenjárására kölcsönösen megbocsássunk egymásnak és támogassuk egymást a keresztény tanúságtételben! Add, hogy régiónk minden szentjének közbenjárására népeink kölcsönös szeretetben éljenek.

Pane, Tvoju Matku si uctievame ako Sedembolestnú a Vel ’ kopaniu. Daj, aby sme na jej príhovor dokazan vzajomne odpustit’ minulé i súèasné ukrivdenia.

Pane, daj, aby na príhovor Svätého Konštantína a Metoda, Svätého Štefana král’a, Svätej Alžbety, Svätých košických muèeníkov a ostatných Svätých nášho regiónu žili naše národy v bratskej láske. Ámen.