Eredeti formájában került színre Erkel Ferenc operája a Margitszigeten

A Szabad Tér Színház Szent István halálának 975. és szenttéavatásának 930. évfordulója tiszteletére állította színre a darabot, melyhez Bán Teodóra igazgató az Országos Széchényi Könyvtárban őrzött kéziratok alapján rekonstruáltatta a kottát.

A nagyszabású előadáshoz az Erkel-család leszármazottja, Erkel László Kentaur készített díszlet- és jelmezterveket, melyekből kiállítást rendeztek. Az ünnepi bemutatón a nézőkből megalakult az ország legnagyobb kórusa: „nyitányként” elhangzott Erkel Ferenc Hazám, hazám című áriája.

A négyfelvonásos István király opera Erkel László Kentaur díszletével és jelmezeivel  kelt életre Nagy Viktor rendezésében. A címszerepet Bretz Gábor alakította, fia, Imre herceg Balczó Péter; Gizella királynét Wiedemann Bernadett, István öccsét, Pétert Szegedi Csaba énekelte – derül ki az MTI közleményéből. Közreműködött az MR Szimfonikusok és Énekkar, Oláh Gábor karmester vezetésével, valamint a Budapesti Stúdió Kórus (karigazgató Strausz Kálmán).

Az operát eredetileg a Magyar Királyi Operaház megnyitására rendelték az akkor már 75 év körüli Erkeltől, de valószínűsíthetően a szövegkönyvön végzett igen gondos utómunkálatok és az átlagosnál reprezentatívabb kiállítás kivitelezése okán a darab csak egy évvel később került bemutatásra.

A wagneri mélységű zenedráma ősbemutatója 1885. március 14-én volt a budapesti Operaházban. A mű hangzása sokkal gazdagabb, mint a korábbi műveké, szerepel basszus klarinét, kontra fagott, helyenként négy trombita. Eredeti formájában, nagyszínpadi rendezésben az ősbemutató óta most láthattak először a nézők – szerepel a Margitszigeti Szabadtéri Színpad sajtóközleményében.

Magyar Kurír