Erőszakhullám Észak-Nigériában

Először a Dániában közölt karikatúrák váltották ki a békésnek indult tiltakozást, amely később mégis erőszakossá fajult: templomokat, üzleteket, lakóházakat gyújtottak fel; azután újabb megmozdulások következtek a Korán állítólagos meggyalázása miatt, az északnyugati Bauchi egyik iskolájában, amelynek nyomán további 2 templomot gyújtottak fel.

Az ország északkeleti részében fekvő Maiduguriban huszonegyen, Katsinában heten haltak meg. A feldühödött tömeg mindkét városban templomokat és házakat gyújtott fel.

A meggyilkoltak között van Michael Galere katolikus pap is. A L’Osservatore Romano vatikáni napilap hétfői száma adott hírt a pap és 15 további személy meggyilkolásáról. A fegyveresek, „mielőtt rájuk lőttek, felszólították áldozataikat, hogy a helyi dialektusban beszéljenek, jelezve ezzel: ’gyarmatosítónak’ tekintik őket, ha nem tudják megtenni”.

„Ahogy Nigériában gyakran megesik, a rendbontásokat nem egyetlen – akár vallási, akár etnikai, politikai vagy társadalmi – tényező váltja ki, hanem mindezek együtt, valamint a kiterjedt szegénység, amely az egész hátterét adja” – fejtette ki a Misna hírügynökségnek Renzo Fratini, Nigéria apostoli nunciusa. Az okok között kétségkívül ott szerepel a politikai tiltakozás a nigériai szövetségi alkotmány módosítása ellen, amely lehetővé tenné a jelenlegi Olosegun Obasanjo (keresztény) elnök számára, hogy immár harmadik mandátumáért induljon a 2007-es választásokon.

Nigéria 140 millió lakosával a legnépesebb afrikai ország, északon a muzulmánok, délen a keresztények vannak többségben. Az olajban rendkívül gazdag ország történelmén végigvonult a különböző törzsek (délkeleten a keresztény–animista Ibók, északon a muzulmán Hausza-Fulanik és délnyugaton a keresztények és muzulmánok alkotta Joruba törzsek) közötti súlyos feszültség. Polgárháborúk, államcsínyek, önkényuralmi és korrupt rendszerek, elszakadások (mint 1967-ben a déli ibo törzs Biafrája) követték egymást, amit csak súlyosbított az 1990-es évek kezdete óta tartó súlyos gazdasági válság, illetve az egyes államokban felállított iszlám törvényszék, a sharija, amely az etnikai és vallási indíttatású konfliktus egyik központi kérdése.

„Mi köze a nigériai keresztényeknek a dán karikaturistákhoz? Nemhogy senki nem látta azokat a karikatúrákat, de talán még azt sem tudják pontosan, mi az a karikatúra. Az erőszak mozgatórugói sokkal mélyebben vannak, az ország társadalmi és gazdasági helyzetében keresendőek” – nyilatkozta a magát világi kereszténynek valló Eniola Bello, a lagosi This Day című napilap igazgatója az olasz Corriere della Sera napilapnak.

Korazym.org/BBC/Magyar Kurír

Kép: IRIN, BBC