Értékek Európája

Budapest: A fenti címmel tartott konferenciát a hétvégén a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia Justitia et Pax Bizottsága, az OCIPE Magyarország, a Faludi Ferenc Akadémia és az UCESM április 23-24-én Budapesten, a Magyar Kultúra Alapítvány Szentháromság téri épületében. A tanácskozást támogatta a Hanns-Seidel Alapítvány. Ugyanerről a témáról az említett szervezetek testvérszervezetei Varsóban és Brüsszelben tanácskoztak. A hazai rendezvény célja az volt, hogy az értékrendek közötti különbségek és hangsúlyeltolódások tudatosításával segítséget nyújtsanak a polgároknak az európai parlamenti választások előtt a döntéshozatalban. A fórumon többek között előadást tartott Juliusz Janusz címzetes érsek, apostoli nuncius, Jelenits István piarista, egyetemi teológiai tanár, Goják János egyetemi teológiai tanár, a Justitia et Pax Bizottság főtitkára, Harmathy Attila alkotmánybíró.
A tanácskozást Nemesszeghy Ervin jezsuita provinciális nyitotta meg. A különböző felmérésekre hivatkozva hangsúlyozta: bár a mai Európa nagymértékben elvilágiasodott, a közösség lakosságának többsége tagja valamelyik történelmi egyháznak. A jezsuita atya leszögezte: a hívő, keresztény magyaroknak az egységes Európában is rendkívül fontos szerepük lesz, mert Jézus szavai – hirdessétek az Evangéliumot az egész világon – minden korra érvényesek. A piacgazdaság csak akkor tud hatékonyan működni, csak akkor jöhet létre egy valóban igazságos és testvéries világ, ha a döntéshozók nem csupán a gazdasági, üzleti szempontokra lesznek tekintettel, hanem az örök erkölcsi értékekre is. A hívő, keresztény magyaroknak a kibővített EU-ban tanítani és élni kell az alapvető etikai értékeket, hirdetni azok elsőbbségét a nem megfelelő állami jogszabályokkal szemben, az egyéni szabadságjogok elismerése mellett szüntelenül munkálkodni kell a közjó megteremtéséért, reményt kell adni az embereknek az örömhír hirdetésével, cselekvő szolidaritást kell vállalni az élet elesettjeivel szemben.
Julius Janusz címzetes érsek, apostoli nuncius arra hívta fel a figyelmet, hogy az egységes Európában a keresztényeknek a krisztusi lelkiség jegyében elsősorban a kegyelmet és a megbékélést kell hirdetniük. A nuncius II. János Pál pápa szavait idézve hangsúlyozta, hogy valódi béke és igazságosság csak a szeretet uralkodóvá válásával jöhet létre, s aki Európa gyökereit tagadja, az a történelmet hamisítja meg. Juliusz Janusz leszögezte: az új Európát nem lehet csupán gazdasági és földrajzi alapokra építeni. Európának újra fel kell fedeznie keresztény gyökereit, hogy bizakodva nézhessen a jövőbe. Az apostoli nuncius reménykeltőnek nevezte, hogy felmérések szerint a posztkommunista országokban az utóbbi években növekedett a vallásosok száma.
Goják János, a Pécsi Püspöki Hittudományi Főiskola tanára előadásában azt vizsgálta, hogy a keresztény Európa, amelynek mindennapjait több mint ezer éven át meghatározta a kereszténység, hogyan jutott el odáig, hogy a krisztusi értékeket már nem tartja fontosnak. Az előadó hangsúlyozta, hogy a keresztény értékek valóban alapvető, egyetemes értékek, és nem csak a hívő emberek számára. Az európai értékek és kultúra gyökerei visszanyúlnak a görög – és az erre épülő római – filozófiához és az ószövetségi Bibliához, vagyis a zsidósághoz. A kereszténység ezt a két hagyományt egybegyúrta, szintetizálta. Így jött létre Európa, amely nem csupán földrajzi fogalom, hanem kultúra, amit a kereszténység hozott létre. Az egyház kezdetektől hirdette azt a három alapértéket, amely már a Bibliában is szerepelt: az élet feltétlen tiszteletét, az élet fenntartását, továbbadását és a közösség fontosságát. Ezekre az értékekre épült az európai kultúra és moralitás.
Jelenits István piarista szerzetes a felvilágosodás óta eltelt időszak szellemi változásait elemezte. Kifejtette: ma válságba jutott az az újkori világkép, amely a felvilágosodás óta uralkodóvá vált Európában. Nagy hangon egyeduralkodónak hirdetett elvekről derült ki, hogy hamisak, megvalósításuk szörnyű tragédiákhoz vezet, ahogy azt Auschwitz és a Gulág bebizonyította. A modern és posztmodern kor embere számára a szabadság azt jelenti, hogy független vagyok a közösségtől is, amelyet legfeljebb szükséges rossznak tartok, de elvetem annak kötöttségeit. Az újkorra jellemző az is, hogy a tömegek beleszólhatnak saját sorsuk irányításába, ugyanakkor a tömegkommunikáció révén rendkívül könnyen manipulálhatóvá válnak, s ez újabb tragédiákhoz vezethet. Az emberekben tehát egyre erősebben él a gyanakvás az újkori értékek hatékonyságát illetően. Az egyház feladata ebben a helyzetben az új-evangelizáció, amelybe beletartozik a párbeszéd a másként gondolkodó, a világban önmagukat kereső emberekkel is.
Hamrmathy Károly alkotmánybíró az Európai Unió alkotmánytervezetét elemezte. Kifejtette: a jogszabály több lesz szimbolikus deklarációnál. Lesznek az alkotmányban puhább fogalmazások, pl. a szociális, kulturális jogot illetően, s erősebb, határozottabb állásfoglalások, ezek közé tartozik az élet, az ember védelme. Az alkotmány egyes kitételeiben fennáll az ütközés lehetősége: alapvető jog a szolásszabadság, ám ugyanilyen fontos az emberi méltóság védelme is. A tervezetet tanulmányozva annyi máris egyértelműen megállapítható: a nemzetállamok szerepe megmarad, nem igaz az a sokakban élő félelem, hogy mindenben Brüsszel fog diktálni. Bizonyos dolgokban összehangolt cselekvés lesz az EU államai között, bizonyos területeken viszont különállás. Szerepel a szövegtervezetben a humánum, a szabadság, az értelem, a törvények és a vallási hagyományok tisztelete is. MK