„Értékrendek Európája” – lelkiségi mozgalmak szerepe Európa integrációjában

Budapest: Az egyetem püspök-rektora, Erdő Péter bevezető előadásában a lelkiségi mozgalmaknak az egyházon belüli jogi státusát és legfontosabb jellemzőit foglalta össze. Mint mondta, a lelkiségi mozgalmak a civil társadalmi szervezetek és a jogi státussal rendelkező egyházi intézmények határán állnak, mindegyik mozgalom kiemelten fontosnak tartja a katolikus egyházhoz tartozást.

Közös jellemzőjük, hogy elkötelezetten, mélyen élik meg a közösségben, a közösségen keresztül a Jézus Krisztussal való egységet, intenzív közösségi és lelki életet élnek. Jellemzőjük továbbá a komplementaritás, vagyis különböző életállapotú, családos egyedülálló, papi vagy szerzetesi hivatású egyének közösen élhetnek, tevékenykedhetnek az adott mozgalom szabályai szerint. Mindegyik mozgalomra jellemző a missziós jelleg – egy adott társadalmon belül is, és tágabb földrajzi értelemben is. A misszionálás, a hit hirdetése Jézus Krisztus parancsa, amely az egész egyházra nézve kötelező.

A mozgalmak sokat tudnak segíteni a missziós munkában a papoknak is: hiszen ha egy-egy mozgalomhoz tartozó pap az azonos lelkiségben élő társakat – klerikusokat és világiakat – tudhat maga mögött, akkor munkája hatékonyabb lehet. A missziós tevékenységből is adódik nemzetközi jellegük – átlépik országaik határait. A hit megélése, intenzitása az elődleges, minden más másodlagossá válik, így az egymást esetleg elválasztó ellentétek, vagy országhatárok is. Erdő Péter hangsúlyozta azonban, hogy ez nem célja a mozgalmaknak, inkább gyümölcse a mély hitnek Ugyanakkor ez a fajta elköteleződés sokat segíthet a népek kultúrájának megismerésében, megértésében. A lelkiségi mozgalmak nem csak a hívő emberekkel folytatnak párbeszédet, hanem a nem hívőkkel is. Így fontos szerepet játszanak az újra-evangelizálásban, különösen Európában.

Erdő Péter szólt arról, hogy az értékközvetítés nem lehet személytelen, elköteleződés nélküli folyamat. Korunkban a törvényhozásban, vagy például az egyesült Európa jogrendjének kialakításában olyan alapvető értékeket kérdőjeleznek meg, amelyeket századokon keresztül mindenki elfogadott, természetesnek vett. Ezért nagyon lényeges, hogy ezeket az értékeket mély hittel, és világnézeti elköteleződéssel, tehát hitelesen képviseljék a különféle lelkiségi mozgalmak a különböző fórumokon.

Szabó Tamás – aki az Emmánuel Közösség tagja, és a püspöki kar által a lelkiségi mozgalmak gondozásával, felügyeletével megbízott püspök – előadásában a Magyarországon is jelen lévő mozgalmakat csoportosította. aszerint, hogy tradicionálisak, tehát régebben alakultak, vagy újabbak, illetve, hogy mit tekintenek mozgalmuk legfontosabb jellemzőjének. Mint mondta, a magyarországi mozgalmak igen sokszínűek. Több a családért, a családi élet gondozásáért feladatot vállaló (pl. Házas Hétvége mozgalom), ökumenikus elkötelezettségű (Fokoláre, Taizé), a békéért tevékenykedő (Szent Egyed) közösség van jelen itthon is. Sajátos karizmájukkal mindnyájan fontos szerepet játszanak az egyház életében.

A konferencián az egyes mozgalmak is bemutatkozhattak, így szót kapott a Házas Hétvége, a Regnum Marianum, a Fokoláre Mozgalom, az Emmánuel Közösség, a Háló és a Taizéi Közösség. Lábady Tamás, a PPKE-JÁK egyetemi docense, a Házas Hétvége mozgalom képviseletében „Eljövendő Európa – egység a szeretetben” című előadásában hangsúlyozta: a hívő keresztények nem fogadhatnak el egy kereszténység nélküli, értékek és szeretet nélküli Európai Uniót.

MK