Esti beszélgetés a debreceni pápalátogatás eredményeiről

A kerekasztal-beszélgetés vendégei: Gyulay Endre püspök, aki katolikus részről mint szeged–csanádi megyéspüspök házigazdája volt a debreceni pápalátogatásnak; továbbá Bosák Nándor püspök, aki a pápalátogatást követően alapított Debrecen-Nyíregyházi Egyházmegye első püspöke lett. A beszélgetést Keresztesné Várhelyi Ilona vezette.

Az emlékezésen elsőként a látogatás előtt készült videó-üzenetet elemezték. Gyulai Endre püspök ezt összegezve elmondta, a debreceni látogatásának elsődleges célja volt a protestánsokkal való találkozás, ezért választották helyszínül a Református Nagytemplomot, nem pedig a Szent Anna-templomot, amit akkor sokan nehezményeztek.

Ezután II. János Pál pápa debreceni beszédéből idéztek részleteket, amely korszerű gondolatai ma is helytállóak. Gyulai Endre elmondta, hogy a jelenlévők számára emlékezetes maradt többek között az a nemes gesztus is, amikor a békecsók imádság után a Szentatya minden egyház vezetőjével kezet fogott és békecsókot váltott. E jellegzetes gesztus csúcsaként a koszorzást tartják számon, amikor Kocsis Elemér református püspök beszéde után a forgatókönyvtől eltérően maga a Szentatya koszorúzta meg a gályarab prédikátorok emlékművét a nagytemplom mögötti kertben.

Senki, még a biztonságiak sem számítottak ara, hogy a pápa, irányt változtatva, az emlékmű felé indul el az istentisztelet végén, ahol hosszasan imádkozott, és meghajlással fejezte ki tiszteletét a gályarabok emléke előtt. Ezt, mint a debreceni pápalátogatás emblematikus jelenetét, a protestánsok mintegy bocsánatkérésként fogadták a katolikus egyház részéről. Az emlékmű lépcsőjén egy bronzkoszorú őrzi II. János Pál debreceni látogatásának emlékét.

Gyulai Endre püspök a koszorúzás következményeként megemlítette, hogy a református püspökök ezt követően ellátogattak az esztergomi bazilikába, ahol megkoszorúzták a katolikus és protestáns harcok közben, 1619-ben kivégzett kassai három vértanú – Pongrácz István, Grodecz Menyhért, Kőrösi Márk jezsuita szerzetesek – ereklyéit, ezzel mintegy viszonozva a pápa „bocsánatkérését”.

A debreceni pápalátogatás egyik jelentősége, hogy közelebb vitte az emberekhez az ökumenizmus gondolatát. Debrecenben a katolikusok mindig kisebbségben voltak, a kálvinista öntudat sokszor keményen érezhető volt a katolikusokkal szemben. Amióta a pápa megtette ezt a gesztust Debrecenben, azóta ez pozitív irányba változott. Ilyen értelemben kiemelt valamiből és utat mutatott. Az ökumenizmus nem rivalizáló, hanem egymást segítő szemléletet jelent, amely előre visz – hangzott el a debreceni találkozón 2011 novemberében.

Az eseményen többen jelen voltak azok közül is, akiknek személyes emlékeik közé tartozik a debreceni pápalátogatás, így az est végén kiegészítették élményeikkel a beszélgetést. Az emlékezésben a Szent József Gimnázium diákjai is közreműködtek.

Kovács Ágnes/Magyar Kurír

(lt)