Európa jövőjéről tárgyaltak a COMECE püspökei Brüsszelben

A COMECE találkozóján részt vett a külföldi magyarok lelkipásztori ellátásával megbízott Cserháti Ferenc esztergom-budapesti segédpüspök, a bizottság tagja. A főpásztor a Vatikáni Rádiónak beszámolt a brüsszeli összejövetelről.

A Lisszaboni szerződést követően a püspökök elsősorban tájékozódni kívántak az új európai elképzelésekről, és az emberi jogok tiszteletben tartásáról valamint a teremtett világ egészséges megőrzéséről folytattak eszmecserét az Unió bizottságainak képviselőivel. A tanácskozásokon végig jelen volt az Európai Unióhoz kirendelt brüsszeli apostoli nuncius is.

A COMECE képviselői felhívták a figyelmet arra, hogy az Unióban nem elég csupán minden ember szabadságát és jólétét biztosítani, hanem mindemellett szem előtt kell tartani az egész ember, a teljes ember igényeit is. A szabadság, a gazdagság, a jólét mellet gondoskodni kell az ember lelki szükségleteiről, lelki jólétéről, és ehhez megfelelő struktúrák is kellenek. Az eddigi európai politikát felül kell, hogy múlja az ún. európai metapolitika, amely tulajdonképpen minden politikai cselekvés értékalapját, vagyis a társadalmi élet lelki dimenzióját, mozgató életrendjét jelenti. Az Egyesült Európában még mindig nem alakult ki egy egységes vélemény arról, hogy tulajdonképpen mit is akarunk az egész Európai Unióval, hová törekszünk, mi a célunk. Egyáltalán mire jó az Európai Unió?

Abban a legtöbben egyetértenek, hogy az Európai Unió célja nem merülhet ki csupán a központi kormányzásban, a gazdasági jólét állandó fokozásában vagy a javak egyre nagyobb méretű birtoklásában, főleg ha a javak birtoklása egyre inkább csak egy kis csoport kiváltságává válik. Az Európai Unióban újra szükség van Schuman, Adenauer és De Gasperi szellemi örökségére, az emberi méltóság tiszteletben tartására, Isten teremtett világának megőrzésére, növekvő igazságosságra, szolidaritásra, szubszidiaritásra, de az európai jólét ezen leegyszerűsített princípiumait mindenképpen tovább kell elemeznünk a tanítás és nevelés, a kutatás és a technológia, a munka világa és a klímavédelem viszonylatában is.

„Sok időt szenteltünk az ember méltóságának a munka világában. A munkahely az önmegvalósítás legfontosabb színhelye. Egyformán isteni feladat az alkotás és a munkavédelem. Szó volt a család védelméről, de a nevelés és az egyetemi képzés hiányosságairól is. Egyetemeink hovatovább bevásárló központtá válnak, ahol a fiatalok, megfelelő összeg ellenében, illetékességet szereznek arra, hogy később bizonyos munkát vállalhassanak, ahelyett hogy az „universitas” szellemében emberi nevelést is nyernének. Mind a munkahellyel, mind az egyetemi kiképzéssel kapcsolatban nagy gond a flexibilitás, az állandó továbbképzés, átképzés igénye, ami a jövőben csak fokozódik. Ennek megfelelően divatossá vált a „flexicurité” elve, ami a flexibilitás mellett, fokozni akarja a munkavállaló, a tanuló biztonságát is” – mondta Cserháti Ferenc.

A klímaváltozással kapcsolatban Franz Fischler korábbi mezőgazdasági biztos vezetésével, az uniós bizottság a COMECE-vel közös dokumentum kidolgozásán fáradozik, amelyben főleg a vallási megfontolások, a keresztények felelőssége és életstílusa, politikai és szociális magatartása, a józanság és mértékletesség nyerne kifejezést.

Vatikáni Rádió/Magyar Kurír