„Európa nyíljon meg Isten felé”

Mint ismeretes, a Szentatya az elmúlt hétvégén zarándokként kereste fel a galíciai Santiago de Compostelát és Szent Jakab sírját, majd a katalán várost, Barcelonát, ahol felszentelte az Antoni Gaudí építészmester által megálmodott Sagrada Família-templomot.

A Feltámadt Krisztus tanúságtevőjeként, a remény hirdetőjeként mentem Santiago de Compostelába, hogy megerősítsem hitükben az embereket – kezdte beszédét Benedek pápa. Melegszívű fogadtatásban volt részem, megtapasztalhattam a hívek Péter utóda iránt érzett mély szeretetét. A compostelai szentévben a többi zarándokkal együtt kívántam Szent Jakab apostol „házába” menni. Miközben a hagyománynak megfelelően átöleltem az apostol mellszobrát, arra gondoltam, hogy ez a baráti és befogadó gesztus az ő szavához való csatlakozást és a küldetésében való részvételt is kifejezi. Ezzel vállaljuk az evangéliumi örömhír hű megőrzését, amelyet az apostolok adtak át nekünk, és amely a Krisztusban való hit fáradhatatlan hirdetőivé formál át bennünket – fogalmazott a Szentatya.

Mi az, ami annyi embert ösztönöz mindennapi tevékenységének elhagyására, arra, hogy útra keljen és Szent Jakab sírjához menjen – elmélkedett XVI. Benedek a Compostela-i szentmisén. E gondolatát folytatva a pápa a november 11-i általános kihallgatáson így elmélkedett: Krisztus fényének felfedezése vezérli őket, amelyre szívük mélyén vágyakoznak. Lehet ez életük egy nehéz időszakában vagy szeretnék újra felfedezni hitüket. A compostelai zarándokok a megtérés mély útját járják be, amely magába foglalja a gyengeségeket, az emberiség bűneit, a világ szerencsétlenségeit. Céljuk, hogy elérkezzenek oda, ahol már nem uralkodik a rossz, és ahol a jóság fénye világít meg minden dolgot. Csöndesen zarándokoló emberek, akik a világ minden részéről jönnek, és útjuk során magukba szívják a zarándoklat középkori és keresztény hagyományát. A Krisztusban való hit ad értelmet Compostelának, amely továbbra is Európa egyik „hivatkozási pontja” marad.

XVI. Benedek felszentelte és basilica minorrá nyilvánította a barcelonai Sagrada Família-templomot. A jelentős esményről a következőket emelte ki a pápa: szemlélve e csodálatos építményt, amely a magasba, Isten felé emeli tekintetünket és lelkünket – visszaemlékeztem a középkori katedrálisokra, amelyek nyomot hagytak a történelemben és a mai nagyvárosok arculatában is. Gaudí műve a mélyen megélt hit, a lelki érzékenység és a művészi tehetség gyümölcse. A Teremtőt dicsőítő alkotás, amely a szépség szolgálatában áll; olyan remekmű, amely az egész emberi személy részvételét tükrözi. Gaudí imával, böjttel és szegény életmódot folytatva készült fel lelkileg arra, hogy a láthatatlan isteni misztériumot láthatóvá formálja. Mondhatjuk, hogy miközben Gaudí a templom megtervezésén dolgozott, azalatt Isten hajlékot épített lelkében megerősítve őt hitében és Krisztussal való kapcsolatában.

Barcelonában sokat imádkoztam a családokért, akik az Egyház és a társadalom éltető sejtjei – mondta a Szentatya. A fiatalokra is gondoltam, hogy képesek legyenek felfedezni a házasság szépségét, értékét és a feladatvállalást, amely szükséges hozzá. A következő évben visszatérek Spanyolországba, az Ifjúsági Világtalálkozóra. Arra kérlek titeket, hogy imádkozzatok e kezdeményezésért annak érdekében, hogy segítsen megerősíteni a fiatalokat hitükben.

XVI. Benedek pápa az általános kihallgatás végén több nyelven is üdvözölte az összegyűlt zarándokokat. A magyar híveket is külön köszöntötte: „Testvéreim, az Egyház holnap megemlékezik Tours-i Szent Márton püspökről, aki Pannónia földjén született. Az ő közbenjárását kérve szívesen adom apostoli áldásomat. Dicsértessék a Jézus Krisztus!”

Vatikáni Rádió/Magyar Kurír