Európai értékrend és európai alkotmányozás

Budapest: A fenti címmel rendezett konferenciát március 7-én és 8-án a Magyar Kultúra Alapítvány épületében a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia Iustitia et Pax Bizottsága, és a Hanns-Seidel Alapítvány.
A szervezők tájékoztatása szerint a rendezvény aktualitását az adja, hogy egyidejűleg zajlik a jelölt országok csatlakozása, és az Európa jövőbeli arculatát kialakító alkotmányozás folyamata. A hívő ember számára sem mindegy, hogy milyen értékrend hatja majd át az intézményi struktúrát. A MKPK Iustitia et Pax Bizottsága ezzel a rendezvénnyel azt a sokéves munkát szeretné folytatni, amely egyrészt az európai csatlakozással kapcsolatos közérdekű és a közéletet érintő kérdések elmélyítését, a hiteles tájékoztatást célozza, másrészt pedig a kiengesztelődést és a békét szolgálja.
A tanácskozást Mayer Mihály pécsi megyéspüspök, a Iustitia et Pax Bizottság elnöke nyitotta meg, és a zárszót is ő mondta. A konferencián neves jogász professzorok, és politikusok mellett a muzulmán vallás és az ortodoxia képviselője is szót kapott. E vallások értékrendjéről és emberképéről tartottak előadást Tariq Ramadan, a neves nyugat-európai, elkötelezett hívő iszlamológus professzor (Fribourg), és Porfirije Peric szerb ortodox püspök.
Karl-Josef Rauber érsek, apostoli nuncius előadásában a katolikus egyház elvárásait ismertette. Kiemelte: a katolikus egyház fontosnak tartja, hogy a házasság és a család védelme nagyobb hangsúlyt kapjon, csakúgy mint az emberi személy méltósága. A vallásszabadság biztosítása pedig az egyház intézményrendszerének működési lehetőségét, ezek védelmét is jelenti.
O’sváth György a Magyar Máltai Lovagok Szövetségének elnöke Kereszténység és európai alkotmányozás című előadásában azt a kérdést is feltette: beszélhetünk-e még keresztény Európáról akkor, amikor a legtöbb európai országban csökken az elkötelezett, gyakorló hívők száma? Előadásának konklúziója az volt, hogy nincs okunk pesszimizmusra: az Európai Unió alkotmányozási folyamatában az alapvető keresztény értékek és felfogás fontos szerepet kap majd. Ennek egyik biztosítékaként említette a 2000 decemberében elfogadott Alapvető Jogok Európai Chartáját, amelynek fejezetei a keresztény értékrenden alapulnak, és amely a Konvent javaslata szerint beépül majd az Európai Unió alkotmányába. MK