„Európai önazonosság, kultúra és globalizáció: kihívás Európa számára”

A szervezet célkitűzése 1923-as alapításától kezdve a földrész békéjének megszilárdítása, a gazdasági és társadalmi fejlődés, majd a II. világháború után a kontinens egységének elősegítése volt. Az uniónak státusza van az Európai Parlamentben, és ma mintegy 30 tagországot számlál.

A Vatikáni Rádió interjút készített a kongresszus magyar résztvevőjével, Balog Zoltánnal, az Országgyűlés Emberi jogi, Kisebbségi, Civil- és Vallásügyi Bizottságának elnökével.

Balog Zoltán előadásának témája az Európa gyökereit fenyegető veszélyek volt: a hamis messianizmus, a radikális laicizmus, a fundamentalizmus. Ennek gyökerei abban rejlenek, hogy amikor emberek elbizonytalanodnak életükben, és nem tudják áttekinteni a világ összefüggéseit, akkor egyfajta félelemből a rövid, gyors válaszokra lesznek fogékonyak. Áldozatul esnek olyan hamis hiteknek, amelyek azonnali megoldást ígérnek: lehetnek azok politikai, szektás hitek, a hamis vallásosság vagy fogyasztás az istenei, amelyek azt mondják: ne foglalkozz semmivel, csak vásárolj és fogyassz, így boldog leszel, ne törődj a politikával, a vallással, hittel, semmi mással – mondta a képviselő.

Beszélt arról, hogyan lehet segíteni az embereket kiszabadulni ebből a félelemből, és hogyan lehetne sikeresebben közvetíteni a világ összetett összefüggéseit, más megoldásokat felmutatni, melyek nem azonnaliak, de jobbá teszik az emberek életét.

A radikális laicizmusban – ami Magyarországon a világnézet semlegesség köntösében jelentkezik – azt mondjuk, hogy az állam és intézményei világnézetileg semlegesek. Néhányan azonban e semlegesség nevében meg akarják tiltani, hogy bárki a nyilvános térben saját hitéről, meggyőződéséről, identitásáról beszéljen, vagy annak az érdekeit képviselje. Ez a tendencia oda vezethet, hogy ha a templomba vagy a családi ház négy fala közé szorítják ezek gyakorlását, akkor egy lelki, mentális diktatúra fogja uralni az európai közéletet.

Az önazonossággal és a globalizációval kapcsolatban kiemelte: a mozgalom úgy épít a toleranciára, hogy nem zárja ki az ember erős identitását. Úgy épít a dialógusra, hogy az ember közben önmaga maradhat és megerősödik önazonosságában. Nemzeti szervezetei pedig nagyban elősegítik a megbékélést.

Magyar Kurír