Európát súlyos kulturális és morális válság járja át - Létezhet-e a politika Isten nélkül?

Róma: Erre a kérdésre keresett választ George Weigel, nyugalmazott amerikai etika és politológia professzor, II. János Pál pápa életrajzírója a római Gergely Egyetemen tartott előadásában. Leszögezte: A magas kultúrával rendelkező Európa túlnyomó része Krisztus-fóbiában szenved és maguk az európaiak poszt-kereszténynek minősítik saját kultúrájukat és társadalmukat. Az istenhit egyre nagyobb mértékű eltűnése az oka annak, hogy oly kevés gyermek születik a földrészen. Weigel párhuzamot vont az Amerikai Egyesült Államok és Európa vallásossága között. Hangsúlyozta: túl leegyszerűsítő lenne, ha azt állítanánk, hogy az amerikaiak és az európaiak világról alkotott felfogása azért tér el nagymértékben egymástól, mert az első templomba jár vasárnap, a másik pedig nem. Ugyanígy súlyos hiba lenne azonban, ha azt gondolnánk, hogy ez a nagy különbség a hit és a vallásgyakorlat terén nem befolyásolja jelentős mértékben a világról alkotott elképzelést. Előadásában Weigel professzor a következő kérdéseket vetette fel: Mi az oka annak, hogy oly sok entellektüel az európai kortárs civilizáció keresztény gyökereire való utalást egyenesen az emberi jogok és demokrácia elleni veszélynek tekinti? Volt-e valamilyen összefüggés az európai alkotmánnyal kapcsolatos viták és az európai sajtónak az amerikaiakról festett képe között, amely úgy mutatatta be őket, mint akik vallási fanatizmusban szenvednek és akik az egész világ meghódítására törekednek? Ezekre a kérdésfelvetésekre Weigel válasza az, hogy Európát súlyos kulturális és morális válság járja át, melynek jelei megtalálhatók az amerikai társadalom és kultúra egyes részlegeiben is. E jelenség megértéséhez nem elég a hagyományos politikai elemzés. A politikai magyarázatok ugyanis nem képesek választ adni azokra az indítékokra, amelyek a mai Európa legégetőbb problémájának hátterében állnak: azaz arra, hogy Nyugat-Európa a népszaporulat terén az öngyilkosság útján halad. Ez a civilizációs morális válság segít annak megértésében, hogy az európai ember szánt szándékkal elfeledkezik saját történelméről, lemond a komoly munkáról, valamint a politikai demokrácia vállalásáról és ehelyett a bürokrácia csalóka, de otthonos biztonságát és az Egyesült Nemzetek által felkínált kétes nemzetközi biztonságot választja. Mindezekkel szemben George Weigel méltatta a katolikus egyházat: „A katolikus egyház hite szerint Isten akarata az, hogy a keresztények toleránsak legyenek azokkal szemben, akiknek eltérő a felfogásuk, vagy nincs is elképzelésük Isten akaratát illetően. Ezért a katolikusok, (és a többi keresztény, aki osztozik ebben a felfogásban) képesek mások szabadságának védelmére, akkor is, ha a szkeptikus és relativista másik nem ismeri el a keresztényeknek ugyanazt a szabadságot. Az Isten említésével kapcsolatos viták az új Európai Alkotmány kapcsán nem csak a múltat érintik, hanem a jelent és a jövőt is. Azok, akik amellett kardoskodtak, hogy semmiféle elismerést ne kapjon az a tény, hogy a kereszténység döntő szerepet játszott az európai műveltség kialakításában, nem a tolerancia jegyében tették ezt, bár erre hivatkoztak. Azért tették, mert azt gondolják, hogy a politika létezhet Isten nélkül.” Ezeket a nézeteit fejti ki bővebben George Weigel tavasszal megjelent, legújabb kötetében, amelynek címe: The Cube and the Cathedral: Europe, America and Politics Without God. (A kocka és a székesegyház: Európa, Amerika és a Politika Isten nélkül.) VR/MK