Évfordulóink – 2007. október 23.

Hazai – 2007. október 23., kedd | 0:07

A magyar nép évfordulói inkább fájdalmas, mint dicsőséges eseményekhez kötődnek. A mai naphoz is fájdalmas időszak kötődik, noha dicsőségesen indult. A magyarok ellene szegültek egy durva diktatúrának, amely akkor győzött, de aztán darabjaira esett szét.

A jó ügyekbe törvényszerűen beleveszünk, látszólag győzni szokott a káosz, a félelem, és a félmegoldások sorozata, de ha a jóban kitartva megvárjuk, míg a harsogók kifulladnak, akkor Krisztus győz. Nézzük meg Jézus legszellemesebb válaszait, amelyeket megörökítenek az evangéliumok. Szinte egytől egyig olyan szituációban hangzanak el, amikor a beszűkült szívű emberek végső rohamot indítanak ellene. Pl. az adópénz esete, vagy a házasságtörő asszony esete. S amit Jézus ekkor mond, arra nem tudnak mit válaszolni, szétrobbantja a szűklátókörű ember kategóriáit, de azonnal el is kezdi újjáépíteni szentlelkes alapon.

Ha csak egy kicsit is győz a jó, már kell ünnepelni, örüljünk annak, aminek pillanatnyilag lehet, s nem szabad arra várni, hogy csak akkor ünnepeljünk, ha már minden készen van. Egyébként is, akkor már nem mi fogjuk szervezni az ünnepet, akkor már egy meghívásnak teszünk eleget, mert Isten végső lakomája kezdődik.

Évfordulóink annyiban fájdalmasak, amennyiben átmeneti sikerre emlékeztetnek, de mégis ezekből élünk. Hogy egyszer majd végleg ünnepelhessünk.

Sánta János