Ezeréves az Egri Egyházmegye – Tudományos történeti Konferencia

Eger: Az Egri Egyházmegye 1000. és az Egri Érsekség alapításának 200. évfordulója alkalmából március 13-án, tudományos egyháztörténeti konferencia volt Egerben. Az Eszterházy Károly püspök által egyetem céljaira épített Egri Liceumban történészek emlékeztették a hallgatóságot az ezeréves egyházmegye történetének néhány korszakára és eseményére. Püspökök és papok, egyházi és állami vezetők, a klérus és a világi hívek képviselői zsúfolásig megtöltötték a dísztermet, amelyben a nap folyamán a Seregély István egri érsek megnyitó beszéde után hat tudományos történeti előadás hangzott el. A konferencián részt vett Erdő Péter bíboros, prímás, esztergom-budapesti érsek és Bosák Nándor debrecen-nyíregyházi püspök is.
Az első előadást Besze Tibor, történész, az Eszterházy Károly Főiskola tanára tartotta „Fejezetek az Egri Egyházmegye Árpád-kori történetéből” címmel. A viszonylag kevés árpád-kori forrás alapján, dokumentált formában bemutatta az egyházmegye területének és plébániáinak alakulását, az egri püspökök, a káptalan és a szerzetesrendek történetét. Az építkezés és fejlődés mellett több pusztítás és pusztulás érte az egyházmegyét az Árpád-korban. Főként a tatárjárás pusztította el a hamar virágzó fejlődésnek indult egyházmegyét. Török József egyháztörténész professzor arra a kérdésre adta meg a választ, hogy miért lehet 1004 az Egri Egyházmegye alapításának éve. Előadásában végig vette az Szent István-i egyházmegyek alapításának történetét. A Szent István király által az esztergomi érsekség felállításakor létrehozott és annak joghatósága alá rendelt egri püspökség alapításáról nem maradt fenn korabeli okirat. A történészek szerint annyi bizonyos, hogy az egri egyházmegye alapítása 1001 és 1009 között történt. Szervezésében már részt vett Anasztáz esztergomi érsek, tehát néhány évvel az esztergomi alapítás után történhetett az egri püspökség alapítása és intézményeinek megszervezése. Valószínűsíthetjük, hogy néhány évet igénybe vett az egyházmegye megszervezése. Azt tudjuk, hogy a veszprémi 1009. évi oklevél már említi, tehát ekkor már létezett. Ezen adatok alapján, több történész véleménye szerint, esztergomi, kalocsai és veszprémi püspökségek megalapítása után, a negyedik az egri volt, tehát az 1004. év az egyik legvalószínűbb időpontnak tekinthető.
Két előadás hangzott el Árpád-házi Szent Erzsébetről, aki az egyházmegye területén, Sárospatakon született. Kuklay Antal plébános előadásában megbízható források alapján igazolta, hogy Szent Erzsébet nem Pozsonyban, hanem Sárospatakon született. Ingrid Wuerth, jenai egyháztörténész Szent Erzsébet képét vázolta fel a legkorábbi források alapján. 1235-ben, amikor már bizonyos volt, hogy szentté fogják avatni, meghallgatták a szent négy szolgálóját életének alakulásáról. A nők vallomásai két olyan átiratban maradtak fönn, amelyek csak rövid időven később keletkeztek, és „Libellus de distisquattuor ancillarum S. Elisabeth”, vagyis Szent Erzsébet négy szolgálójának kijelentései címen maradtak fenn. Ezek a vallomások a mai olvasó számára egyedülálló lehetőséget biztosítanak arra, hogy a közeli bizalmasok szemével láthassák Erzsébetet.
Watzatka Ágnes zenetörténész Zsasskovszky Ferencnek (1819-1887), az egri székesegyház karnagyának életét és fő művét, a Manuale musico-liturgicum c. művét mutattata be. Ebben a műben, először a hazai egyházi ének kultúra történetében, a különböző szertartások egységes formát nyertek. Ez mű sok száz templomunknak lett a hivatalos kiadások megjelenéséig nélkülözhetetlen kézikönyve. Janka György görög katolikus teológiai tanár az ezer éves egri egyházmegye és a görög katolikusok kapcsolatának alakulását mutatta be. Röviden felvázolta az ungvári unió (1646) előtti helyzetet, majd pedig a XVII- XVIII. századi egri püspökök és a görög katolikusok viszonyának alakulását vette végig. A legtöbb vita és konfliktus Eszterházy Károly püspöksége idején volt. A vitás kérdésekben a felek a pápához vagy legtöbbször Mária Teréziához fordultak Előadásából kiderült, hogy a munkácsi püspökség létrejötte sem oldotta meg teljesen a görög katolikusok nehézségeit, hiszen hosszú ideig a munkácsi püspök csak az egri püspök rítus helynöke volt, a görög katolikus paróchust pedig csak úgy tekintették, mint a latin plébános káplánját.
A résztvevők lehetőséget kaptak arra is, hogy meglátogassák az egyházmegye két Eger közelében lévő Árpád-kori templomát (Tornaszentmária és Feldebrő). Dolhai Lajos/MK