Fájdalmas Szűzanya emléknapja – 2006. szeptember 15.

Megint azt hangsúlyozzuk, mint tegnap, hogy nem a keresztet és a fájdalmat dicsőítjük, hanem azt, aki ezt átélte, akinek élete ettől nemesebb lett, s végül is Istent ünnepeljük, aki erejét az emberi gyengeségben mutatja meg.

Szűz Mária az édesanyák emberi fájdalmával hozta erre a világra Jézus Krisztust. A kereszt látványakor még egyszer világra hozta őt, még nagyobb fájdalommal, az örök életre.

Amikor Karácsonykor megszülte őt, nem látta előre az isteni titkok megvalósulását, de azt látta, hogy emberi életkereteket kell biztosítani titokzatos újszülöttének. Most a kereszt alatt állva, még ennyit sem lát, a földi életkeret összeomlott, Isten misztériumának függönye mögé pedig nem lát.

Marad a hit, a teljes ráhagyatkozás, hogy még ebből a rettenetes megsemmisülésből is valami jó fog kijönni. S ezzel győzött Mária. Világra hozott bennünket is, mint Egyházat, Krisztus titokzatos testét.

Sánta János