Fatemplom alapkőletétele Máriapócson

A máriapócsi hívek eredetileg fatemplomban imádkoztak, ahol 1696-ban könnyezett az Istenszülő kegyképe, mely híressé tette a települést. A kegykép számára és az egyre élénkülő búcsújárás következtében a XVIII. századra felépült a jelenlegi kegytemplom és a bazilita rendház is. A Nagy Szent Bazilról elnevezett rend tagjai voltak a kegyhely gondozói, egészen 1950-es szétszóratásukig. A monostor a görögkatolikusok központjává vált.

A jelenlegi barokk bazilika mellett a rendszerváltás óta ismét a Nagy Szent Bazil rendi atyák lakják a rendházat, melynek hátsó bejáratával szemben építik fel az eredetihez hasonló fatemplomot. Az egykori templomról nem maradtak dokumentumok, így a Szentendrei Szabadtéri Múzeumban látható mándoki görög katolikus templom szolgál mintájául a Máriapócson megépülőnek. A templom egy jószándékú adakozó, Szunai Miklós építési vállalkozó felajánlásából, saját költségén épül.

A fatemplom alapkőletétele október 1-én, Istenszülő oltalma ünnepének napján lesz, a 10 órakor kezdődő szent liturgiát követően. A liturgiát Kocsis Fülöp hajdúdorogi megyéspüspök vezeti. Közreműködik az eperjesi- és a nyíregyházi papnevelő intézet kórusa. A fatemplom építésének tervéről korábbi hírünkben is olvashatnak.

*

Máriapócs turizmusát szinte kizárólag a zarándokhelyként ismert görög katolikus kegytemplom határozza meg. A máriapócsi kegyhely kultusza 1696-ban kezdődött, amikor a korábbi fatemplom Mária-képe könnyezni kezdett. A XVIII. század közepén a kultusz nyomán kegytemplom és bazilita rendház épült barokk stílusban. Ettől kezdve Máriapócs búcsújáróhellyé, mára pedig nemzetközi kegyhellyé vált.

A görög katolikus templom híres zarándokhely, ahol az idegenforgalom elsősorban az ünnepekhez és a búcsúkhoz kötődik. A Könnyező Mária-képhez egész évben folyamatosan érkeznek hívők: a vallási ünnepek, búcsúk alkalmával három-négyszázezer ember is megfordul a városban, és lassan növekszik azoknak a látogatóknak a száma, akik egyre hosszabb időt töltenek el itt. 1991-ben II. János Pál pápa megáldotta a helyszínt. 1999-ben nyitotta meg kapuit a zarándokház, amely a búcsújárók kiszolgálása mellett egész évben, mint vallási, képzési és konferenciaközpont működik 40-100 fős csoportokkal. Az egyházi turizmusból fakadó szolgáltatások mellett a hitélet pezsgő szellemi központjává vált. A zarándokház ma már nem tud elegendő kapacitást nyújtani a zarándokok fogadására, aktuálissá vált a bővítése, további szárnyak megépítése is.

Feczkó Ágnes/Magyar Kurír