
„Jaj nekem, ha nem hirdetem az Evangéliumot!” – Szent Pál erőteljes szavai ma is minden igazi hívő szívében ott csengenek, Krisztus szeretetétől elámulva és rabul ejtve és abbéli kívánságban, hogy a kapott ajándékot közkinccsé tegye. A keresztény hit magától értetődő következménye ez, szenvedélyes felajánlása annak, ami igazán nagyot és szépet az élet rejt, és amit nem tarthat meg önző módon csak magának. Felajánlás, nem parancsra vagy kényszerítésre, hanem szabadon történő adományozás, melyet a szeretet, Krisztus és a másik ember szeretete cselekedtet velünk. És szeretet csak ott van, ahol szabadság van.
Ez a lényege a Kongregáció hitbéli tanításhoz fűzött magyarázatnak. A pápa egyébként nem véletlenül írta alá a dokumentumot december 3-án, mivel akkor ünnepli az egyház Xavéri Szent Ferencet, a modern kor nagy misszionáriusát – számolt be adásában a Radio Vaticana.
A jegyzet igyekszik megszabadítani attól az oktalan félénkségtől, hogy az Evangélium hirdetése a mások életébe való tapintatlan beavatkozás volna, mintha a létezés szempontjából közömbös lenne Krisztus ismerete. Nem, nem közömbös, sem számunkra, sem a többiek számára, s ha üzenetünk valóban hiteles akar lenni, ne csak szavakkal fejezzük ki, hanem az életünk példájával is, az életszentséggel mondjuk ki! A hirdetés eme szenvedélye Krisztus szeretete által nem kizárólag a katolikusok sajátja, hanem minden igaz keresztényé is, s egyike a keresztények közötti egységtörekvés legnagyobb hajtóerőinek. Ezt a szép dokumentumot kaptuk ajándékba az idei Adventben. Nekünk is készítenünk kell az Úr eljövetelének útját – zárta jegyzetét Lombardi.
Magyar Kurír
Kép: www.elpais.com