
Mindenki abban reménykedik, hogy lesz folytatása a biztató eseményeknek, amelyek új irányt adhatnak a kubai nemzet társadalmi és politikai életének – hangsúlyozta Lombardi. E döntésekben kulcsfontosságú szerepet játszott Ortega Alamino bíboros és Dionisio García érsek, a püspöki kar elnöke. Minderre azért kerülhetett sor, mert nyilvánvaló, hogy a Katolikus Egyház képviselni tudta érzelmeit és elvárásait. A katolikus egyház Kubában nem idegen és nem hátrál meg a nehézségek elől; magára vállalja az emberek szenvedéseit és reményeit, méltósággal és türelmesen, nem szolgálja ki a hatalmat, ugyanakkor arra törekszik, hogy ne növelje a feszültségeket és ne izgassa fel a lelkeket, hanem éppen ellenkezőleg, folyamatos elkötelezettséggel nyitja meg a megértés és a párbeszéd útjait – fogalmazott a vatikáni szóvivő.
A Szentszék lelki közösségvállalásával és nemzetközi tekintélyével támogatja a helyi egyházat ebben a törekvésében. Erről tanúskodott II. János Pál pápa kubai látogatása, majd Tarcisio Bertone bíboros államtitkár és Dominique Mamberti érsek a közelmúltban tett utazásai, valamint a diplomáciai lépések. A Szentszék mindig ellenezte a Kuba elleni embargót, a szenvedő nép oldalán maradt, és támogatta az építő párbeszédet. II. János Pál pápa 1998-as látogatása során azon reményét fejezte ki, hogy „Kuba megnyílik a világ előtt, a világ pedig Kuba előtt”. Sok türelem kellett hozzá, de most jelentős előrehaladás történt ebben az irányban. Mindannyiunk reménye az, hogy ez az út folytatódik szerepel Federico Lombardi jegyzetében.
Vatikáni Rádió/Magyar Kurír