Fekete István emlékkiállítás nyílt Veszprémben

A Szalézi-napok rendezvénysorozata ünnepélyes díjkiosztással kezdődött. Oklevelet adtak át azoknak a diákoknak, akik a Fekete István műveivel kapcsolatos rajzpályázaton a legérdekesebb, legszebb, legkifejezőbb, az író munkásságát lélekben leginkább megszólaltató pályamunkákat küldték be. A díjakat Márfi Gyula érsek és Tengerdi Győző, a HM VERGA Zrt. Vezérigazgatója, mint a rendezvény támogatója adta át a gyerekeknek. Az eredményhirdetés után levetítették az író meseregényéből készült filmet, a Vukot.

Megemlékeztek az intézmény névadójáról, Szalézi Szent Ferencről, az írók és újságírók védőszentjéről, akinek munkásságát a főpásztor méltatta. Majd a szalézi rend alapítójáról, Don Boscoról láthattak filmet a program keretében a vendégek, amelyet kötetlen beszélgetés követett Medveczky Miklós káplán vezetésével.

A rendezvénysorozat második napján nyitották meg az emeleti kiállítótérben a Fekete István tiszteletére rendezett emlékidéző tárgyakkal, képekkel, az író gyermekregényeinek hangulatát életre keltő kiállítást. A kiállítási anyaghoz számos tárgyat, dokumentumot kaptak kölcsön a dombóvári Fekete István Múzeumtól, amelynek vezetője Bodó Imre elmondta a megnyitón, hogy magángyűjteménye szeretné felidézni és megőrizni az író korát, és azt a természeti környezetet, amely regényeinek is főszereplője volt, amely életét betöltötte.

Kilián László író szólt Fekete István életútjáról, irodalmi pályájának indulásáról, pályázatokon első díjas két jelentős regényéről, A koppányi aga testamentumáról és a Zsellérekről. Az utóbbi szociográfiai mű, s benne a magyar vidék 1919-es múltját is bemutatta az író, a vörösterror gyötrelmes napjait. Ennek lett következménye, hogy 1945 után indexre került. Kiemelte, hogy a fordulat, amely Fekete Istvánt a gyermek- és ifjúsági irodalom vizeire sodorta, pótolhatatlan értékkel gazdagította a magyar irodalmat. Legismertebb ifjúsági regénye, a Tüskevár (1960) után oldódott körülötte a zárlat, megkapta a József Attila-díjat.

Fekete István Jókai után a második legolvasottabb író magyar földön, s mint azt Matyikó Sebestyén József költő elmondta a megnyitón, 2002-ig több mint 8 millió példányban adták ki műveit, tehát e tekintetben még Jókait is megelőzi. A siófoki költő felidézte saját gyermekkori falusi élményeit, amelyet ma is életre keltenek benne Fekete István regényei.  A mélyen hívő írót szinte szakrális hazaszeretete, természetszeretete vitte közel az emberekhez; gyermekekhez és felnőttekhez egyaránt. Majd felolvasta Fekete István emlékére írott versét az egybegyűlteknek.

Végül László Dezső, a veszprémi Regina Mundi templom plébánosa, a kiállítás ötletadója szólt az egybegyűltekhez. A hit és a remény éltet minket, hogy Fekete István munkásága, könyvei nem mennek a feledésbe, és a mai fiatalok is kedvet kapnak a tárlat megtekintésére és az író könyveinek olvasására is.

A megnyitón közreműködött a veszprémi Simonyi Zsigmond Általános Iskola énekkara, többek között felidézve a Vukról készült film dallamait. A Szalézi-napok keretében Vuk-meseszoba is nyílt diavetítéssel a Szaléziánumban, valamint játszóház fogadta a gyermekeket.

Magyar Kurír/Toldi Éva