Felavatták Veszprémben Wass Albert szobrát

Wass Albertnek politikai okok miatt menekülnie kellett hazájából, s a kényszerű emigrációból sosem térhetett vissza szülőföldjére - hangzott el a szoboravatón a város vezetőinek megnyitó beszédében. Életműve a hontalanság és a megsebzett honvágy keserű érzéseinek terhe alatt született hűséges vallomás, alkotásaival pedig hidat épít múlt és jövendő között - méltatta a költő munkásságát Lőwey Lilla tanárnő, irodalmi szerkesztő.

Márfi Gyula érsek vallott arról, hogy az író Adjátok vissza hegyeimet című műve, mely megrendítő vallomás a reménytelenségben is megőrzött magyarság és az Isten iránti elkötelezettségről, mélyen megérintette őt is. Az író izzó, tevékeny, áldozatvállalásra is kész hazaszeretete példaként állhat napjaink magyarjai előtt is - mondta, s ehhez kérte a Mindenható segítségét.

Bartha József erdélyi, holtmarosi református lelkész is megemlékezett a tizenhárom éve elhunyt jeles alkotóról, megköszönte a veszprémieknek, hogy szobra otthonra találhatott a városban, a veszprémiek szívében, s kívánta, hogy emlékeztessen mindig az író szellemi-lelki hagyatékára. Az avatón elhangzott az író Láthatatlan lobogó című verse Soós Andrea előadóművész tolmácsolásában, s erdélyi népdalokat énekelt Veresné Petrőcz Mária énekművész.

Az ismeretlen adományozó szándéka szerint Wass Albert mellszobrát Raffay Béla szobrászművész készítette el. A szobrot ünnepélyesen megáldottak a keresztény egyházak képviselői: Márfi Gyula veszprémi érsek, Ittzés János, a Nyugat-Dunántúli Evangélikus Egyházkerület, és Steinbach József, a Dunántúli Református Egyházkerület püspökei.

Toldi Éva/Magyar Kurír