A felesleges ember – 2009. december 4.

A szeretetből teremtett embert is kikezdi a kísértés, hogy pénzért becserélhető legyen. Fáj a normális ember szíve pl. akkor, amikor hallja, hogy mennyi kelet-európai lány kerül nyugatra, ahol már nem is öröm-, hanem csak élő haszonszerzési eszköz lesz belőlük.

Könyörtelen próbatétel a feleslegesség érzése. De annak is az előszobája, hogy felszabaduljunk mindenféle görcstől, amely azt sulykolja, hogy hasonlítsd magad a másikhoz.

Vegyük észre, hogy végül is Jézus volt a világ legfeleslegesebb embere. Csak addig kellett, amíg kenyeret szaporított, és azt hitték, hogy a rómaiaktól szabadítja meg őket. De amikor kimondta, hogy az én országom nem innét való, akkor keresztre küldték. Most még olyan időket élhetünk, amikor ki-ki eldöntheti Jézusról, hogy felesleges-e vagy sem, de Jézus megmondta, hogy az idők végezetekor ő lesz a igazi emberi életünk biztosítéka, tehát egy szempillantás alatt elfelejti a felesleges szót az, aki addig csak önmagának hitt.

Sánta János