Felrázás program – a Szeged-Csanádi Egyházmegye közösségépítő útja

A Katolikus Ifjúsági Alapítvány fogja össze az egyházmegye ifjúságpasztorációját. Milyen területekkel foglalkoznak?

Két fő szálon fut az életünk. 2000-ben hoztuk létre Millennium elnevezéssel kávéházunkat Szegeden, ahol kulturális programokat kínálva, a nagyvárosi ifjúságpasztoráció lehetőségeit keressük. Ugyancsak 2000 óta működik „Felrázás programunk” a Szeged–Csanádi Egyházmegye ifjúsági közösségeinek építésére. Azt láttuk, akkor biztosabban épül ki az egyházhoz való személyes kötődés, ha valaki legalább 2-3 éven keresztül tartozik közösséghez. Szeretnénk az egyház fiatalos arculatát megmutatni, vonzóvá tenni a fiatalok számára.

Mit jelent bővebben a Felrázás program?

Közösségeket mi egy pontról, Szegedről nem tudunk egyházmegye szerte létrehozni és életben tartani. Ezt mindenütt a helyieknek kell megtenni. Elkezdtük járni a településeket, az ismerkedés során azonban sok falba ütköztünk. Lassan kibontakozott egy járhatónak bizonyuló út, amelynek a Felrázás program nevet adtuk. Ezt bár „programnak” nevezzük, valójában egy pasztorációs folyamat. Egyházmegyénk településein megkeressük azokat a lehetőségeket, melyek az ott élő embereknek fontosak, és ezek megvalósításához nyújtunk nekik segítséget. Közös beszélgetés során felmérjük hogy a település plébánia életének fellendítéséhez, milyen programra volna szükség, ami lehet ifjúsági összejövetel, búcsú, falunap, sportnap. Ezt közösen szervezzük meg a plébánia aktív képviselőivel. Maga a szervezési folyamat képzés is egyben a helyi programfelelősök számára. A program mindig öt lábon áll. Része a közös étkezés, a játék, a kézműveskedés, a „helyi értékek” ápolása és a lelki élmény.

Milyen volt az első időkben a fogadtatás?

Kezdetben sok helyütt nyűgnek érezték az egészet. Hogy ne a plusz munkát lássák maguk előtt, az első évben mi vállaljuk az oroszlánrészt. A megvalósításba beleadjuk minden adottságunkat: infrastruktúránkat, kapcsolatainkat, rutinunkat. Jelenlétünk biztonságérzetet jelent a helyieknek, akik általában már első évben ráéreznek a közös munka örömére. A szervezésen keresztül épül a helyiek közössége, és sok jóindulatú, érdeklődő ember helyet talál a plébánia életében. A nehézségekkel való megküzdést végül felülírja a jó tapasztalat.

Folytatódik a programot követően a közös munka?

Az első közösen megvalósított program, csak elindítója az adott plébániát építő folyamatnak. A programszervezés által kialakul egy olyan munkacsoport, amelyben a plébános és az elkötelezett világiak fokozatosan megtanulnak egymásban megbízva, kölcsönös megbecsülésben dolgozni. Főleg együtt gondolkodni a közösség építésének tervezéséről.

Nemcsak a programok szervezésekor találkozunk a munkacsoporttal, hanem fontosnak tartjuk, hogy értékeljük a szervezési folyamatot. Vajon a programok milyen hatással vannak a plébánia belső életére, és a településsel való kapcsolatára. Hogyan tovább? – ez az értékelés jövőbe mutató kérdése. Keressük azokat a területeket, hogy milyen módon lehetne még megszólítani a helyieket, a különböző generációkat. A folytonosság érdekében több évig kísérjük a munkacsoport tevékenységét.

Említette az „öt lábat”, a közös étkezést, a játékot, a kézműveskedést, a „helyi értékek” ápolását és a lelki élményt. Miért ezekből áll össze a program?

A sok év tapasztalata alakította ezt ki, melyeken keresztül minden korosztály be tud kapcsolódni a közösségi életbe. A kézműveskedés célja, hogy a gyerekek valami emlékeztetőt tudjanak haza vinni a programról. A játékban arra törekszünk, hogy a felnőttek – szülő, hitoktató, plébános – együtt játsszanak a gyerekekkel. Azt tapasztaljuk, hogy a közös élményben közvetlenebb viszonyba kerülnek az emberek egymással. A játékban mindennapi eszközöket igyekszünk használni, megmutatva, hogy mindennel lehet játszani. Kiemelt fontosságú elem a „helyi érték” – az a hagyomány, amit a közösség ápolni szeretne.

Olyan lelki élményt szeretnénk nyújtani, amely a program résztvevőihez van alakítva. Hiszen gyakran jönnek olyanok, akik még csak ismerkednek a hittel, az egyházzal.

Milyen hatásokat tapasztaltatok?

Örömmel mondhatjuk, a kezdeményezések 80 százaléka életben marad! Általában nő a hittanosok száma, az egyházhoz bizonytalanul kötődők megerősödnek. Általánosan fokozódik a közösségi aktivitás. Változás következik be az emberek gondolkodásában. Megélik, hogy a plébánia nemcsak a templomhoz kapcsolódik, hanem a település aktív része lesz, ahol a település vezetői és a plébános kölcsönösen számíthatnak egymásra.

A Felrázás Napok mellett milyen egyházmegyei programjaitok vannak?

Negyedik éve jönnek létre Körzeti Ifjúsági Találkozók (KIT). Idén ötödik alkalommal szerveztük meg a Tesz Vesz Tavaszt. Kezdetektől megtartjuk az egyházmegye éves ifjúsági találkozóját, a Szent Gellért Napot, és idén lesz az ötödik „Igét”, a békéscsabai ifjúsági találkozó. Nyaranta – immár kilencedszer – táborozni visszük a 13-18 éves fiatalokat. Kiadunk 600 példányban és elektronikusan 1700 címre nagyböjt és advent alkalmából egy fiatalok által írt füzetet.

Honlapunkon megtalálható az egyházmegye ifjúsági lapja a „Gyerünk”. Programjaink hirdetései és beszámolói, fotói szintén itt tekinthetők meg a www.felrazas.hu címen.

Trautwein Éva/Magyar Kurír