Felszentelték a máriapócsi fatemplomot

A Nagy Szent Bazil Rend monostorépülete mellett álló, nemrég elkészült, stílusában és építészeti megoldásaiban ruszin templomépítési hagyományokat követő fatemplom a jelenlegi görögkatolikus kegytemplom elődjének a másolata. A fennmaradt iratok szerint a Szűz Mária-kép 1696-os és 1715-ös könnyezései ebben az eredeti fatemplomban történtek.
   
A szertartáson Kocsis Fülöp arról beszélt: ma nemcsak Jézus mennybemenetelét ünnepli a katolikus közösség, hanem a templomszentelésnek is részesei lehetnek a megjelent hívek.
   
„A karcsú tornyával az égre mutató fatemplom a felfelé tekintésre, a felfelé törekvésre késztet minket, benne pedig részesei lehetünk annak az élménynek, mit jelent az egyszerűség és a magasztosság, azaz a kicsinység nagysága” - mondta prédikációjában a püspök. Kocsis Fülöp szavai szerint az egyszerű, fagerendákkal ácsolt belső tér nemesíti és emeli a lelket, mélyebb és megrendítőbb imádságok születnek majd az ehhez hasonló, szerény imahelyeken, mint a új építésű templomokban vagy a katedrálisokban.
   
A máriapócsi szentkép könnyezésekor ez a pici terem, a mai templom elődje sugárzott ki egész Magyarországra, híre pedig egészen a császári trónig eljutott - idézte fel a püspök. Hozzátette: méltó helyet sikerült biztosítani annak az ikonnak, amely ősi másolata a pócsi könnyező kegyképnek, a fatemplom pedig jövőben szerves része lehet a Máriapócsra érkező zarándoklatoknak.
   
Az elmúlt száz évben eltűntek ezek az egyszerű templomok az egyház életéből - hangsúlyozta Kocsis Fülöp, és reményét fejezte ki, hogy a fatemplom új korszakot nyit meg a templomépítkezésekben, ezzel együtt a lelkek építésében.
   
A megszentelt fatemplom felett az Emberi Méltóság Tanácsa vállalt védnökséget. Lomnici Zoltán, a tanács elnöke a szentmise után az MTI-nek elmondta: a kezdeményezés célja az volt, hogy az emberi méltóság eszméjének mindenki által megtekinthető emlékhelyet hozzanak létre.
   
A fatemplom egyrészt az emberi méltóság tiszteletének fontosságát hirdeti, másrészt azt, hogy hívőknek és nem hívőknek meg kell becsülniük egymást - fogalmazott Lomnici Zoltán. Hozzátette: arra kell törekedni, hogy ez az ország élhető legyen, mindenki érezze, egyformán fontos az emberi méltósága.

MTI/Magyar Kurír