Félúton: beszélgetőkönyv Rátóti Zoltánnal

A Kairosz Kiadó Magyarnak lenni című sorozatában megjelent kötetben szó esik arról az időszakról is, amikor Magyarföld első embereként próbált helyt állni, de különleges szenvedélyéről, a zenéről is mesél, mint ahogy az ökumenikus templomépítkezésről, s arról, hogy hol tart a hit terén. Az atyai jó barát, a direktor előd, Schwajda György alakja is megelevenedik az izgalmas beszélgetésfolyamban, amely november 27-én élőben folytatódik. A kaposvári Takáts Gyula Megyei és Városi Könyvtárban 17 órakor tartják a Félúton könyvbemutatóját, amelyen meglepetés-vendégek köszöntik a kaposvári színigazgatót.

Színész, rendező és zenész, aki nem „izomból” játszik, akiből süt az intellektus, s az életöröm is. Néhány éve visszatért a kaposvári Csiky Gergely Színházba, immár igazgatóként. A színpad mellett ugyanis egy ideje vonzotta a „színházcsinálás”. Egyik korábbi interjújában azt nyilatkozta: „Úgy érzem, az általam tapasztaltaktól ellentétes alapokon is lehet színházat csinálni, és ha úgy adódik, hogy igazgatónak kell lennem, úgyis az leszek.” És az lett; jóllehet, vágyairól tudott az atyai jóbarát, Schwajda György is – aki többek szerint benne látta utódját –, s aki egy ideje odafentről figyeli, mit csinál tanítványa.

A Jászai-díjas Rátóti Zoltán Kaposvárra érkezése – mint azt várhattuk –, megosztotta a társulatot, de nem csodálkoztunk ezen, mert így volt Schwajda esetében is. Beiktatását követően az egyik újságíró nyomban neki szegezte a kérdést: „Akkor most attól kell tartanunk, hogy jobboldali és keresztény darabokat látunk csak?” Az új igazgatót nem kellett félteni a választól.

Időközben az is bebizonyosodott: lehet ugyan álmodni, de az álmok pénz nélkül nem valósulnak meg. A díszes, esküvői tortára emlékeztető, ám igencsak megkopott rokokó épület századik születésnapjára tervezett színházrekonstrukció késik; ugyan a látványterv gyönyörű és a nézőtéri székek is megújulnak az őszre, de a kivitelezés még várat magára.

A színidirektor egy időben három település között ingázott. Miközben igazgatta a kaposvári teátrumot, több előadásban játszott a Nemzetiben, és várta a harmincegynéhány lelkes, apró őrségi falu, Magyarföld, ahol kétszer választották meg polgármesternek, s ahol Noé bárkájára emlékeztető, ökumenikus templomot építtetett fából. Később azonban kénytelen volt lefaragni teendőiből; kevesebb szerepben láthattuk Budapesten, és megköszönve a bizalmat, lemondott a polgármesterségről. Azóta megpróbál Kaposvárnak élni.

Rátóti a Nemzeti Színház igazgatójává lett Kossuth-díjas rendező, Vidnyánszky Attila osztályában művészi beszédet tanít a Kaposvári Egyetemen. Azt vallja, színházi divatok mindig voltak és lesznek is a világban, de nekünk, magyaroknak egyetlen divathullámhoz sem kellene kényszeresen ragaszkodnunk, hiszen már-már azt is elfelejtjük, hogy mi magunk milyenek vagyunk.
 
A színházigazgató csapatával már a kezdetekkor utcára vitte a verset, s a muzsikát, hogy felrázza a XXI. század sok esetben közönyös és kényelmes, a valódi értékekről már-már lemondó, más iránt fogékony emberét. Kaposvár főterén, a székesegyház lépcsőin állva, diákok és tanárok százait lelkesítette a költészet napján, hogy ezáltal is ráirányítsa a figyelmet a líra személyiség- és lélekformáló erejére. Nyitottá tette a színházat, s játéktereit, ahova évente egy alkalommal jegy nélkül is bárki betérhet, hogy ismerkedjen a színészek, valamint a háttéremberek munkájával és megcsodálja a zsinórpadlást, a kellék- és jelmeztárat vagy éppen a zenekari árkot.
 
Rátóti Zoltánt – aki a Neil Young Sétány zenekarban zenél –, nemcsak színpadi és filmszerepekben, tévéjátékokban ismerte és szerette meg a közönség, hanem szinkron-alakításaira is felfigyelt. Leginkább a hölgyek zárták szívükbe a hangjáért. Többek között Alain Delonnak, de az Oscar-díjas Tom Hanksnek is adta a hangját, és Ferenc Jóskaként szólalt meg a Sissyben. Hangoskönyvek sora is őrzi orgánumát, és Triangulum címmel dokumentumfilmet készített Őriszentpéterről és környékéről, amelyben narrátorként és riporterként működött közre Már a somogyi megyeszékhelyen ténykedett, amikor a Magyar Művészeti Akadémia Közgyűlése levelező tagjai sorába választotta, tavaly megkapta az Év hangoskönyve díjat Weöres Sándor A teljesség felé című verseskötetének tolmácsolásáért. Az idei színházi világnapon pedig Vámos László-díjjal tüntette ki a MASZK Országos Színészegyesület. Az elismerést a tizenhét éve elhunyt Kossuth-díjas rendező emlékének megőrzésére alapította Psota Irén, a Nemzet Színésze. A kaposvári Szivárvány Kultúrpalotában elsőként mutatták be szólólemezét, a Csodalépést, amelyet nemcsak előadóként, hanem zeneszerzőként is jegyez. Igazi örömzenét játszik nekünk.

Kiss Iván/Magyar Kurír