Még a Szovjetunió létezése idején felmerült Boldog II. János Pál látogatása is, de hiába egyezett volna bele a pártvezetés, az ortodox egyház határozott nemet mondott. Ám I. Kirill pátriárka elődjével, az öt éve elhunyt II. Alexiosszal ellentétben már inkább hajlik a párbeszédre. Sőt, egy friss közvélemény-kutatás szerint még az orosz hívők kétharmada is szívesen látná Moszkvában Ferenc pápát.
A lengyel pápa moszkvai útját a történelmi előzmények is hátráltatták, hiszen a két nép egymással hadakozott történelmének legalább felében. Ferenc pápa megválasztásával azonban ez az akadály is elhárult egy esetleges látogatás elől, mert a két nép sosem viselt háborút egymással. A portál felhívta a figyelmet arra az érdekes tényre is, hogy a jezsuita rend mindig is érdekes kapcsolatban állt Oroszországgal, hiszen befogadták őket, amikor a XVIII. században kiűzték őket csaknem az összes katolikus államból. Sőt Ferenc pápa még közvetíthet is a bizánci katolikusok és az ortodox egyház közötti ideológiai és más jellegű vitákban, mivel vezetőjük, a 2011-ben megválasztott 43 éves Szvjatoszláv Sevcsuk prímás és érsek évekig volt püspök Argentínában és papokat képzett, vagyis nincs nyelvi akadály.
Még az orosz lakosság is szívesen látná az argentin származású katolikus egyházfőt, legalábbis a Levada Központ nevű moszkvai társadalomkutató intézet minapi felmérése szerint. A 45 orosz régió 130 városában a megkérdezettek 35 százaléka igennel válaszolt arra a kérdésre, hogy figyelemmel kísérte-e a pápaválasztó konklávét. Ez a tény azért is meglepő, mert a lakosságnak kevesebb mint egy százaléka katolikus. Több mint egyharmaduk (38) pedig valószínűnek tartja, hogy az új pápával javul majd a két egyház viszonya.
Érdemes kitérni a vizsgálat néhány kérdésére, mert tanulságosak az adatok. Oroszországban a hívek mindössze két százaléka jár rendszeresen templomba, ám csaknem kétharmaduk (60) helyesli, hogy az iskolákban tanítják a vallástörténetet és a vallásra épülő erkölcstant a szülők vagy a diákok kérésére. Csaknem a megkérdezettek fele (48) helyesli az ortodox egyháznak az államra gyakorolt hatását, öt százalékuk pedig örülne, ha még növekedne is ez a hatás.
De nem a hívek döntenek a Szentatya oroszországi látogatásáról, hanem a két egyház közötti viszony. Európában egyértelmű a keresztényellenesség, az iszlám több országában meg üldözik a katolikusokat, ortodoxokat és protestánsokat is: ezért egyáltalán nem kizárt egy ilyen találkozó.
Annál is inkább, mert március 19-én, Ferenc pápa beiktatási szertartásán részt vett I. Bartolomeosz, konstantinápolyi pátriárka, ami történelmi és nagy jelentőségű lépés, és a közeledés újabb jele.
Magyar Kurír
(st)