Ferenc pápa: advent a remény távlatát adományozza nekünk - VIDEÓVAL

Kitekintő – 2013. december 2., hétfő | 12:46

Ferenc pápa december elsején délben, az Úrangyala-imádság alkalmával a Szent Péter téren összegyűlt hívekhez intézett beszédében kiemelte: az adventi időszak visszaadja számunkra a remény távlatát.


Advent első vasárnapján a Szentatya arra buzdított: ismét fedezzük fel annak a szépségét, hogy a Jézussal való találkozás felé haladunk. A pápa a béke ajándékáért imádkozott. Az AIDS elleni küzdelem világnapján lelki közelségéről biztosította a HIV-fertőzött betegeket, különösen a gyermekeket. Ezt a közelségét konkrétan kifejezi számos misszionáriusnak és segítőtársaiknak csöndben végzett elkötelezett munkája – mondta Ferenc pápa. Imát kért a hívektől mindenkiért, az orvosokért és a kutatókért is. Minden beteg kivétel nélkül juthasson hozzá a megfelelő gyógykezeléshez – hangzott a pápa erőteljes felhívása.

Az Úrangyala elimádkozása előtt mondott beszédében a Szentatya hangsúlyozta: adventtel Isten népének új útja kezdődik el Jézus Krisztussal. Ez az időszak különös vonzerővel hat ránk. Ismét felfedezzük, hogy mindnyájan úton vagyunk: az Egyház – hivatásával és küldetésével – az egész emberiség, a népek, a civilizációk, a kultúrák mind haladnak előre az idő ösvényein. De mi a végcélja ennek az útnak? – vetette fel a kérdést Ferenc pápa. Az Ószövetségben „univerzális, egyetemes zarándoklatról” van szó, amely az Úr Temploma, Jeruzsálem felé tart.

A kinyilatkoztatás Jézus Krisztusban elnyerte beteljesedését, és „az Úr temploma”, maga Jézus Krisztus vált templommá – az Ige testté lett. Ő zarándokutunknak, Isten egész népe zarándoklatának vezetője és egyben végcélja. Világosságában más népek is haladhatnak az igazságosság Országa, a béke Országa felé.

Izajás szavaira emlékeztetett a Szentatya. A próféta olyan idő elé tekint, amelyben a kardokat ekevasakká kovácsolják, és a nemzetek békében élnek (Iz 2,1–5). A pápa nyomatékosan megismételte a vasárnapi első olvasmánynak ezt a szakaszát, majd feltette a kérdést: „Mikor következik be ez? Milyen szép lesz az a nap, amikor a fegyvereket leszerelik, hogy munkaeszközzé alakítsák át őket! Milyen szép lesz ez a nap! És ez lehetséges! Mint ahogy mindnyájunk életében mindig szükség van arra, hogy újrainduljunk, újból talpra álljunk, megtaláljuk létünk végcéljának értelmét – így az emberiség nagy családja számára is szükséges, hogy mindig megújítsa közös távlatát, amely felé halad.

A remény távlata – ez az a távlat, amely felé jó haladnunk. Az adventi időszak, amelyet ma ismét megkezdünk, visszaadja nekünk a remény távlatát, annak a reménynek a távlatát, amely soha nem ábrándít ki, mert Isten Szaván alapszik. Olyan remény, amely nem okoz csalódást meg, egyszerűen azért, mert az Úr soha nem csal meg” – fejtette ki a Szentatya.

Ennek a spirituális magatartásnak a példaképe, amely egyben egy életmód is: Szűz Mária. Egy egyszerű vidéki lány, aki szívében hordozza Isten minden reménységét. Méhében Isten reménysége testet öltött, és emberré lett, történelemmé lett: Ő Jézus Krisztus.

Mária Magnificat-ja, himnusza Isten zarándok népének, valamint minden férfinek és nőnek, akik reménykednek Istenben, irgalmassága hatalmában. Hagyjuk, hogy Ő vezessen bennünket, aki Anya és édesanya, és tudja, hogy hogyan kell vezetni minket. Hagyjuk, hogy Mária vezessen minket a várakozásnak és a dolgos éberségnek ebben az időszakában” – mondta advent első vasárnapján délben Ferenc pápa, az Úrangyala elimádkozására a Szent Péter téren összegyűlt híveknek.

Vatikáni Rádió/CTV/Magyar Kurír