Ferenc pápa csütörtök reggeli homíliája

Az evangéliumi szakasz (Mk 7,24–30) egy bátor nőről szól, egy kánaáni, vagyis pogány asszonyról, aki arra kéri Jézust, hogy szabadítsa meg leányát az ördögtől. Egy kétségbeesett anya, aki mindenre képes gyermeke egészségéért. Jézus elmagyarázza neki, hogy elsősorban Izrael házának bárányaiért jött el – mondta a pápa. Hozzátette: Jézus kemény nyelvezetet használt: „Hadd lakjanak jól először a gyermekek; mert nem való elvenni a gyerekek kenyerét, és a kutyák elé dobni.” Ez az asszony, aki egészen biztosan nem végzett egyetemet, meg tudott felelni Jézusnak. Nem intelligenciája, hanem anyai ösztönei, szeretete révén: „Csakhogy a kiskutyák is esznek az asztal alatt a gyermekek morzsáiból!” Ez az asszony nem szégyellte magát, és hitéért Jézus csodában részesítette.

Az asszony kitette magát annak a kockázatnak, hogy nevetségessé válik, de erősködött, és leánya egészségéért a pogányságból, a bálványimádásból eljutott az élő Istenhez. Ez egy jóakaratú személy útja, aki keresi és megtalálja Istent. Az Úr megáldja őt. Hányan járnak ezen az úton, és az Úr várja őket! De maga a Szentlélek az, aki erre az útra vezeti őket. Az Úr egyházában vannak személyek, akik ezen az úton járnak, csöndben, hogy megtalálják az Urat, mert hagyják, hogy a Szentlélek vezesse őket.

Létezik azonban egy ellentétes út is – jegyezte meg a Szentatya. Salamoné, amint azt az első olvasmány elbeszéli (1Kir 11,4–13). Ő volt a világ legbölcsebb embere, sok áldásban részesült: az Úr hírnevet, hatalmat adott neki. Istenhívő volt, de azután mi történt? Tetszettek neki a nők, és sok pogány ágyasa volt, akik szívét más istenek követése felé csábították el: így bevezette a bálványokat Izraelbe. Ezek a nők lassanként meggyengítették Salamon szívét. Nem követte olyan teljesen az Urat, mint apja, Dávid.

Szíve olyannyira meggyengült, hogy elveszítette a hitet. A világ legbölcsebb embere hagyta, hogy szenvedélyei eluralkodjanak rajta. „De atyám – mondhatná valaki –, Salamon nem veszítette el a hitét, hitt Istenben és tudta kívülről a Bibliát.” Ez igaz, de hinni nem azt jelenti, hogy el tudjuk mondani a Credót. Salamon bűnös volt, mint apja Dávid. De még tovább ment ezen az úton, és bűnösből romlottá, korrupttá vált. Szívét elcsábította a bálványimádás. Apja bűnös volt, de az Úr megbocsátotta minden vétkét, mert alázatos volt, és bocsánatot kért. Salamon azonban túlságosan bölcs volt: hiúsága és szenvedélyei romlásba vitték. Éppen a szívünk az a hely, ahol elveszítjük a hitet – fejtette ki homíliájában Ferenc pápa.

Szenvedélyeinek gonosz magva egyre növekedett Salamon szívében, és ez elvezette őt a bálványimádáshoz. Az első olvasmány után hallottuk ezt a szép tanácsot: „Fogadjátok szelíd készséggel a belétek oltott igét, mely meg tudja menteni lelketeket” (Jak 1,21). Járjunk annak a kánaáni, pogány asszonynak az útján, befogadva Isten igéjét, amelyet belénk oltottak, és amely elvezet bennünket az üdvösségre. „Isten Szavának hatalma őrizzen meg bennünket ezen az úton, és ne engedje, hogy romlottakká váljunk és hogy ez a bálványimádáshoz vezessen el bennünket” – fohászkodott csütörtök reggeli homíliájában a pápa.

Vatikáni Rádió/Magyar Kurír