Ferenc pápa és a zéró tolerancia

2013. május 10. péntek 08:15

Néhány sajtótermék újdonságként tálalta, hogy Ferenc pápa „zéró toleranciát” hirdetett az egyházi személyek által elkövetett pedofil bűncselekményekkel kapcsolatban. Újdonságról azonban nem beszélhetünk: a vonatkozó egyházi szabályok 2001-ben változtak meg, és túlzás nélkül állítható, hogy az Egyház példátlan szigorúsággal jár el ilyen esetekben. 2001 óta nem a megyéspüspök - helyi ordinárius - feladata az eljárás, hanem minden ilyen ügy a Hittani Kongregáció elé kerül.

A pedofil minősítés korhatárát 18 évre, a cselekmények elévülési idejét 10 évre emelték, melynek kezdetét onnantól rendeli számítani, amikor az áldozat betöltötte a 18. életévét. A „zéró tolerancia” elve azt jelenti, hogy amennyiben valakire megalapozott gyanú terelődik, az érintett az ügy teljes kivizsgálásáig nem működhet papként. Az egyházi hatóságnak természetesen egyszerre kell védenie a még el nem ítélt személy jó hírét és kizárni a fiatalok veszélyeztetését – hasonlóan az állami büntetőeljáráshoz. Az Egyház nem csak az állami jog által is tiltott magatartásokat rendeli büntetni, hanem ennél jóval szigorúbb mércét alkalmaz: minden, a hatodik parancsolat elleni bűn bűncselekménynek minősül az egyházjog szerint. Természetesen a papság nem áll a világi törvény felett: amennyiben egy cselekményt az állami jog is büntetni rendel, az áldozatok a világi hatósághoz is fordulhatnak, és az elkövetővel szemben az állam is érvényesíti büntető igényét.

Minden tragikus eset felmérhetetlen szenvedést és kárt okoz, ugyanakkor a tárgyszerűség megköveteli, hogy a jelenség tényleges mértékét ne túlozzuk el: amerikai kutatások szerint a katolikus papok pl. a pedagógusokhoz képest elenyésző arányban követnek el szexuális jellegű visszaéléseket. A volt szocialista országokban pedig az ilyen cselekmények aránya a nyugati országokhoz képest alacsonyabb. A visszaélések médiabeli megjelenítése inkább egy egyházellenes hangulatkeltés részének tűnik, Magyarországon gyakran politikai szándékoktól sem mentesen. Ha értő figyelem lépne az előítéletek helyébe, nyilvánvaló lenne, hogy ezek a szándékok célt tévesztenek, amikor a politikai erőtéren kívül álló egyházat támadják. A méltányosság azt követelné, hogy a sajtó, illetve a közbeszéd formálói ne alkalmazzanak kettős mércét (pl. különböző felekezetek lelkészei között, vagy a papok és más olyan személyek között, akik szintén különleges felelősséget viselnek a gyermekekkel szemben), tartsák tiszteletben az ártatlanság vélelmét, és a bizalmatlanság légkörének terjesztése helyett adjanak reális képet arról is, hogy az Egyház, szembesülve a visszaélésekkel, egyedülállóan szigorú és hatékony eljárást alakított ki a kiskorúak védelme érdekében.

Schanda Balázs

Magyar Kurír

Kapcsolódó: Mit tesz az Egyház a szexuális bűncselekmények ügyében?

Kövesse a Magyar Kurírt a Facebookon is!

Rovat: Nézőpont
Vezető híreink - olvasta már?
egyhazi-intezmenyekkel-irt-ala-egyuttmukodesi-megallapodasokat-az-elte-szombathelyen
Egyházi intézményekkel írt alá együttműködési megállapodásokat az ELTE Szombathelyen

Az Eötvös Loránd Tudományegyetem (ELTE) és a szombathelyi egyházi felsőoktatási intézmények együttműködési megállapodásait április 28-án Szombathelyen, a püspöki palota dísztermében írták alá.

2017. április 28. péntek
papi-hivatas-ajandeka-konferenciat-rendeztek-az-esztergomi-szeminarium-alapitasanak-ju
A papi hivatás ajándéka – Konferenciát rendeztek az esztergomi szeminárium alapításának jubileumán

Ünnepi konferenciát tartottak az esztergomi (ősrégi) szeminárium nagyszombati megalapításának 450. évfordulója alkalmából az Esztergomi Hittudományi Főiskolán április 27-én. A „Papi identitás – papnevelés egykor és ma” című tanácskozás nyitó előadását Erdő Péter bíboros, prímás tartotta.

2017. április 28. péntek