Ferenc pápa: Isten nem azonosít minket a bűnnel, amelyet elkövettünk!

2016. március 13. vasárnap 17:31

Március 13-án, az Úrangyala elimádkozásakor Ferenc pápa a házasságtörő asszony és Jézus találkozásáról elmélkedett. Jézus irgalommal és szeretettel tekint ránk is, mi is új életet kezdhetünk. A Szentatya ajándékaként negyvenezer zsebméretű evangéliumot osztottak szét a jelenlévők között.


Ferenc pápa beszédét teljes terjedelmében közöljük.

Kedves testvéreim, jó napot kívánok!

Nagyböjt ötödik vasárnapjának mai evangéliuma (vö. Jn 8,1–11) nagyon szép, és én annyira szívesen olvasom el újra meg újra. A házasságtörő asszony történetét beszéli el. Isten irgalmasságának témáját állítja előtérbe, Istenét, aki sosem a bűnös halálát akarja, hanem azt, hogy megtérjen és éljen. A jelenet a templom terében zajlik, képzeljétek csak el, ott [a Szent Péter-bazilika] előterében. Jézus az embereket tanítja. Egyszer csak írástudók és farizeusok érkeznek, akik eléje vonszolnak egy házasságtörésen ért nőt. Így az a nő Jézus és a tömeg, Isten Fiának irgalmassága és vádlóinak erőszakossága, haragja közé kerül (vö. Jn 8,3). Ők igazából nem azért jöttek a mesterhez, hogy kikérjék véleményét – gonosz emberek voltak –, hanem azért, hogy csapdába csalják. Ha ugyanis Jézus a törvény szigorúságát követi, és jóváhagyja a nő megkövezését, elveszíti szelídségének és jóságának hírét, amely annyira elbűvölte a népet; ha viszont irgalmasnak akar bizonyulni, szembe kell fordulnia a törvénnyel, amelyről maga mondta, hogy nem eltörölni, hanem beteljesíteni jött (vö. Mt 5,17). Ilyen helyzetbe hozzák Jézust.

Ez a rossz szándék rejtőzik a mögött a kérdés mögött, amelyet Jézusnak feltesznek: „Te mit mondasz?” (Jn 8,5). Jézus nem válaszol, hanem hallgat, és egy titokzatos cselekedetet hajt végre: „Lehajolt, és írni kezdett ujjával a földön” (Jn 8,7). Talán rajzolt, egyesek szerint a farizeusok bűneit írta… mindenesetre írt, úgy volt ott, mint aki a másik oldalon áll. Ily módon mindenkit arra hív, hogy nyugodjon le, ne indulatai által vezérelve cselekedjen, és keresse Isten igazságosságát. Ám azok, gonoszak lévén, tovább erősködnek, és választ akarnak hallani. Vérszomjasnak tűnnek. Akkor Jézus feltekint, és ezt mondja: „Az vesse rá az első követ, aki közületek bűn nélkül van” (Jn 8,7). Ez a válasz sarokba szorítja a vádlókat, mindnyájukat lefegyverzi a szó teljes értelmében: mindnyájan leteszik a „fegyvert”, vagyis a megkövezésre szánt követ, a nőnek szánt láthatókat, és a Jézusnak szánt láthatatlanokat is. Miközben pedig az Úr tovább ír a földre, vagy rajzol, nem tudom…, a vádlók egymás után eloldalognak, lehorgasztott fejjel, kezdve a legidősebbeken, akik jobban tudatában vannak annak, hogy nem mentesek a bűntől. Mennyire hasznunkra válik, ha tudatosítjuk, hogy mi is bűnösök vagyunk! Amikor megszólunk másokat – mindenféle dolgot mondunk róluk, ezt jól ismerjük –, mennyire hasznunkra válik, ha vesszük a bátorságot, és elengedjük a köveket, amelyeket előkészítettünk, hogy másokra vessük, és egy kicsit a bűneinkre gondolunk!

Egyedül az asszony és Jézus maradt ott: a nyomorúság (miseria) és az irgalmasság (misericordia), egymással szemközt. Milyen sokszor megesik ez velünk is, amikor megállunk a gyóntatószék előtt, szégyenkezve, hogy feltárjuk nyomorúságunkat, és bocsánatot kérjünk! „Asszony, hol vannak [a vádlóid]?” (Jn 8,10) – kérdezi Jézus. Elegendő volt ez a megállapítás, elegendő volt Jézus irgalommal és szeretettel teli tekintete, hogy megéreztesse ezzel a nővel – talán első alkalommal! –, hogy méltósága van, hogy nem azonos a bűnével, hogy személyi méltósága van, megváltoztathatja életét, kitörhet a szolgaságból, és új útra léphet.

Kedves testvéreim! Az a nő mindannyiunkat képvisel, hiszen bűnösök vagyunk, vagyis házasságtörők Isten színe előtt, hűségének elárulói. Ennek a nőnek a tapasztalata megmutatja Isten valamennyiünkre vonatkozó akaratát is: ő nem elítélésünket akarja, hanem üdvösségünket, Jézuson keresztül. Ő a kegyelem, amely megvált minket a bűntől és a haláltól. Jézus a földre írt, amelyből minden emberi lény alkottatott (vö. Ter 2,7), Isten pedig azt mondta: „Nem akarom, hogy meghalj, hanem hogy élj!” Isten nem szögez hozzá minket bűneinkhez, nem azonosít minket a bűnnel, amelyet elkövettünk. Van nevünk, és Isten nem azonosítja ezt a nevet azzal a bűnnel, amelyet elkövettünk. Meg akar szabadítani minket, és azt szeretné, ha ezt vele együtt mi magunk is akarnánk. Azt akarja, hogy szabadságunk elforduljon a rossztól a jóhoz, és ez lehetséges – lehetséges! –, a kegyelem segítségével.

Szűz Mária segítsen minket, hogy teljesen rá tudjuk bízni magunkat Isten irgalmasságára, hogy új teremtményekké váljunk.

A Szentatya szavai az Angelus után:


Kedves testvéreim!

Köszöntelek mindannyiatokat, akik Rómából, Olaszországból és más országokból érkeztetek, külön is köszöntöm azokat, akik Sevillából, Freiburgból (Németországból), Innsbruckból és Ontarióból (Kanadából) jöttek.

Köszöntöm a Vittorio Venetó-i Mater Dei-ház önkénteseit, a számos plébániai csoportot, köztük a boianói, potenzai, calenzanói, zeviói és agropoli híveket. Hasonlóképpen az Olaszország különböző részeiből érkezett fiatalokat: nem említhetem meg mindegyiket, de megemlékezem a compiobbi és mozzanicai fiatalokról, a Katolikus Akció tagjairól a Latina-Terracina-Sezze-Privernó-i egyházmegyéből, a scandicci és a Milano-Lambrate-i bérmálkozókról.


Most pedig szeretnélek újból megajándékozni benneteket egy zsebméretű evangéliummal. Lukács evangéliumáról van szó, amelyet a mostani liturgikus év vasárnapjain olvasunk. A zsebkönyv címe: Az irgalmasság evangéliuma Lukács szerint. Ez az evangélista közli ugyanis Jézusnak ezeket a szavait: „Legyetek irgalmasak, amint Atyátok irgalmas!” (Lk 6,36), ez lett a mostani szentév témája. A Vatikánban működő Szent Márta gyermekorvosi rendelő önkéntesei fogják kiosztani, római idősekkel és nagyszülőkkel. Milyen sok érdemet szereznek a nagypapák és nagymamák, akik átadják a hitet unokáiknak! Arra hívlak benneteket, hogy vegyétek kézbe ezt az evangéliumot és olvasgassátok, egy szakaszt mindennap. Így az Atya irgalmassága szívetekben fog lakni, és képesek lesztek elvinni mindenkihez, akivel csak találkoztok. A végén, a 123. oldalon ott találjátok az irgalmasság hét testi és hét lelki cselekedetét. Szép lenne, ha megtanulnátok kívülről, így könnyebb lesz meg is tenni azokat! Arra hívlak tehát benneteket, hogy vegyétek kézbe ezt az evangéliumot, hogy az Atya irgalmassága tettekké váljon bennetek. Ti pedig, önkéntesek, nagypapák és nagymamák, akik kiosztjátok az evangéliumot, gondoljatok a XII. Pius téren lévőkre is – látszik, hogy nem tudtak ide, a térre belépni –, hogy ők is kapjanak evangéliumot.

Mindenkinek szép vasárnapot kívánok! Kérlek, ne feledkezzetek el imádkozni értem! Finom ebédet! A viszontlátásra!

Fordította: Tőzsér Endre SP

Fotó: ANSA,News.va

Magyar Kurír

 

Kövesse a Magyar Kurírt a Facebookon is!

Vezető híreink - olvasta már?
magyar-katolikus-kulturalis-hetek-2016
Magyar Katolikus Kulturális Hetek 2016

Idén is megrendezik október 1. és 31. között a Magyar Katolikus Kulturális Hetek programsorozatot. A rendezvénnyel, amelynek idei mottója: „Szent Márton követői napjainkban”, a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia a tours-i püspökre és mai követőire szeretné irányítani a figyelmet.

15:15
a-gyulafehervari-erseki-szekesegyhazban-megaldottak-marton-aron-puspok-koszarkofagjat
A gyulafehérvári érseki székesegyházban megáldották Márton Áron püspök kőszarkofágját

A gyulafehérvári Szent Mihály-székesegyház déli mellékkápolnájában szeptember 29-én, csütörtökön megáldották és bemutatták a nyilvánosságnak Márton Áron kőszarkofágját a 36 évvel ezelőtt elhunyt erdélyi püspök újratemetési szertartása keretében.

2016. szeptember 29. csütörtök