Ferenc pápa: Jézus követése a kereszt útja, nem karrierépítés

Kitekintő – 2013. május 29., szerda | 8:31

A Szentatya szentmisét mutatott be kedden reggel a Szent Márta-ház kápolnájában. Ferenc pápával együtt misézett Rino Fisichella olasz érsek, az Új Evangelizáció Pápai Tanácsának elnöke és a tanács titkára, José Octavio Ruiz Arenas kolumbiai érsek. A szentmisén a tanács munkatársai, a Vatikán Állam kormányzóságának műszaki szakértői és az asztalos műhely munkásai voltak jelen.

A Szentatya homíliájában ismét az egyházi karrierizmus kérdését boncolgatta és szembe állította azt az áldozatvállalás értékével. Jézus nyomába szegődni azt jelenti, hogy vállaljuk a keresztutat, nem pedig azt, hogy építjük karrierünket – figyelmeztetett.

Ferenc pápa egy evangéliumi jelenetből indult ki: Péter apostol azt kérdezi Jézustól, hogy milyen jutalmat kapnak azok, akik követik őt. A kérdés lényegében minden hívő embert érint. Jézus azt válaszolja, hogy sok szép dologban lesz részük, ám nem kerülhetik el az üldöztetést. Az Úr Jézus útja ugyanis a kicsivé válás útja, amely a keresztáldozatban teljesedik ki. Nehézségek és üldöztetések mindig lesznek. Jézus járt elsőként ezen az úton.

Vannak olyanok – mondta a pápa – akik számára Jézus követése egyszerűen egy kulturális javaslat választása, magasabb pozíció, nagyobb hatalom keresése. Az Egyház történelme tele van ezzel a jelenséggel, kezdve a császárok, számtalan uralkodó és annyi más személy példájával. Vannak ilyen papok és püspökök is. Én nem mondom, hogy sokan, ám vannak akik azt állítják, hogy igenis bőven vannak olyanok, akik azt gondolják, hogy Jézus követése karriert jelent – mutatott rá a Szentatya.

A helyes megközelítés az, amit Jézus Péternek válaszol: megkapsz mindent, de üldöztetés árán. Nem lehet eltávolítani a keresztet Krisztus életéből. Ez persze nem jelenti azt, hogy a keresztény hívőnek ártania kell önmagának. A hívő ember szeretetből követi Jézust, de az irigykedés és az ördög mindig közbelép. A mai világ szelleme nem tolerálja a tanúbizonyságot. A pápa Boldog Kalkuttai Teréz anya példáját hozta fel: a világ azt tartja értéknek, hogy Teréz anya annyi mindent tett, ám azt soha nem emlegetik, hogy naponta órákat töltött az Oltáriszentség előtt. Mai világunk a szociális tevékenységre fokozza le a keresztény szeretetszolgálatot. Mintha a keresztény élet csak külső máz lenne. Jézus hirdetése nem merül ki abban, hogy egy ecsetvonással kellemesebbé teszünk valamit. Jézus hirdetése nem áll meg a felületnél, hanem egészen a csontig, a szívig hatol, és belülről alakít át. Mivel ezt nem szereti, nem tűri a világias szellem, megkezdődnek az üldözések.

Aki elhagyja saját házát és saját családját, hogy kövesse Jézust, az százszorosát kapja már itt a földön. Jézus követése határozottan ez: szeretetből nyomába szegődni, ugyanazon az úton haladni, amin Ő jár. Kérjük mi is Jézus követésének kegyelmét, hogy azon az úton járjunk, amelyet ő mutatott nekünk és amelyre ő tanított meg bennünket. Ő pedig soha nem hagy minket magunkra, mindig velünk marad.

Vatikáni Rádió/Magyar Kurír