Ferenc pápa: mindnyájan meghívást kaptunk az Úr ünnepi lakomájára

Keresztény az, aki meghívást kapott. Mire kapott meghívást? Az Úr valamivel többet akar nekünk mondani: „Meghívást kaptál egy ünnepre!”. A keresztény az, aki meghívást kapott egy ünnepre, az örömre, arra az örömre, hogy üdvözítették, megváltották, arra az örömre, hogy részese lehet Jézus életének. Ez az igazi öröm. Meghívást kaptál egy ünnepre! Magától értetődő, hogy az ünnep olyan személyek gyülekezete, akik beszélnek, nevetnek, ünnepelnek, boldogok – hangzott el a pápa tanításában.

Hozzátette: mindig személyek összejöveteléről van szó. „Soha nem láttam senkit, aki egyedül ünnepelt volna.” Az ünnep az, amikor többen vagyunk, ünneplünk a családban, a barátokkal, a meghívottakkal, mint ahogy én is meghívott vagyok. Ahhoz, hogy valaki keresztény legyen, szükség van a hovatartozásra, és mi ehhez a Testhez tartozunk, ezekhez az emberekhez, akik meghívást kaptak az ünnepre: ez a keresztény hovatartozás.

Utalva Szent Pál Rómaiakhoz írt levelére Ferenc pápa kiemelte: ez az ünnep az egység ünnepe. Mindenki meghívást kapott, jók és rosszak egyaránt. Az elsők között vannak a társadalom peremére szorult emberek. Az Egyház nem csak a jó emberek egyháza. Ki tartozik ehhez az Egyházhoz, ehhez az ünnephez? A bűnösök, mi, minden bűnös – meghívást kaptunk. És itt mit teszünk? Közösséget alkotunk, amelynek különféle adományai vannak: van, aki megkapta a prófétálás ajándékát, a másik a szolgálat ajándékát. Mindenkinek van valamilyen jó tulajdonsága, erénye.

Az ünnepen teljes egészében részt veszünk. Nem lehet megérteni a keresztény hovatartozást e nélkül a részvétel nélkül. Ez mindannyiunk részvétele.

Nem válogathatsz: az Egyház mindenki számára nyitva áll, kezdve a leginkább a társadalom peremére szorultakkal. Az Egyház mindenkié! – hangsúlyozta a Szentatya. A meghívottak egyháza. Meghívást kaptunk, részese vagyunk egy közösségnek – mindenkivel.

Az evangéliumi példabeszédben (Lk 14,15–24) olvassuk, hogy a meghívottak egymás után ürügyet találnak arra, hogy ne menjenek el az ünnepi lakomára. Nem fogadják el a meghívást. Azt mondják, hogy igen, de nem mennek el. Ezek azok a keresztények, akik megelégednek azzal, hogy rajta legyenek a meghívottak listáján: ők a felsorolt keresztények. De ez nem elég, mert nem vehet részt az ünnepen az, aki nem keresztény. Rajta lehetsz a listán, de ez nem elég az üdvösséghez.

Ez az Egyház. Belépni az Egyházba: kegyelem, meghívás. Ezt a jogot nem lehet megvásárolni. Belépni az Egyházba azt jelenti, hogy közösséget alkotunk, az Egyház közösségét. Belépni az Egyházba azt jelenti, hogy osztozunk minden erényben, jó tulajdonságban, amit az Úr adott nekünk, szolgálva egymást. Belépni az Egyházba annyit jelent, mint készen állni arra, amit az Úr Jézus kér tőlünk. Belépni az Egyházba azt jelenti, hogy belépünk Isten népének közösségébe, amely az örökkévalóság felé halad.

Senki sem főszereplő az Egyházban: van Egy valaki, aki már mindent megtett. Isten a főszereplő. Mindannyian Őt követjük, és aki nem halad az Ő nyomában, aki kimenti magát, az nem jön el az ünnepre.

Az Úr rendkívül nagylelkű – folytatta tanítását a pápa. Az Úr minden ajtót kinyit. Megérti, amit mondanak neki: Nem Uram, nem akarok hozzád jönni. Megérti, és vár, mert irgalmas. De az Úrnak nem tetszik az az ember, aki azt mondja, hogy „igen”, és végül úgy cselekszik, hogy „nem”; aki látszólag köszönetet mond sok szép dologért, de valójában a saját útját járja. Jólnevelten viselkedik, de saját akarata és nem az Úr szerint. Ezek azok, akik mindig elnézést kérnek, akik nem ismerik az örömöt, akik nem tapasztalják meg az összetartozás örömét.

Kérjük az Urat, adja meg nekünk a kegyelmet: értsük meg jól, hogy milyen szép, ha meghívást kaptunk az ünnepre, milyen szép, amikor mindnyájan együtt vagyunk, és osztozunk mindenkivel a jó tulajdonságokban, milyen szép Istennel lenni, és milyen csúnya az „igen-nem” játék, az, hogy igent mondok, de megelégszem azzal, hogy rajta legyek a keresztények listáján.

Vatikáni Rádió/Magyar Kurír