Ferenc pápa: A prédikátorokra allergiás keresztények mindig találnak valami kritizálni valót – VIDEÓVAL

A napi evangéliumban Jézus kora nemzedékét azokhoz a gyermekekhez hasonlítja, akik mindig elégedetlenek, „akik nem tudnak boldogan játszani, akik mindig visszautasítják a többiek meghívását: ha azok zenélnek, ők nem táncolnak; ha siratóéneket énekelnek, nem sírnak… semmi sem jó nekik”. Ferenc pápa szerint ezek az emberek „nem voltak nyitottak Isten Szava előtt”. „Nem az üzenetet, hanem annak hirdetőjét utasítják el”. Elutasítják Keresztelő Jánost, „aki nem eszik és nem iszik”, ám azt mondják: „ördög szállta meg”! Elutasítják Jézust, mivel azt mondják: „falánk és borissza ember, az utcanők és vámosok barátja”. Mindig van indítékuk arra, hogy kritizálják a prédikátort:

„És ők, annak a kornak az emberei, egy igen kidolgozott vallásba akartak menekülni: a morális parancsokba, mint a farizeusok csoportja; a politikai kompromisszumba, mint a szadduceusok; a társadalmi forradalomba, mint a zelóták; a gnosztikus lelkiségbe, mint az esszénusok. Elvoltak a maguk tiszta, jól kidolgozott rendszerével. Ám a prédikátorral nem. Jézus is emlékezteti őket: ’Atyáitok ugyanezt tették a prófétákkal’. Isten népe egyfajta allergiával viseltetik a Szó hirdetőivel szemben: a prófétákat üldözte, megölte őket”.

Ezek a személyek tehát – folytatta a pápa – azt mondják, hogy elfogadják a kinyilatkoztatás igazságát, „ám a prédikátort, a prédikációt nem. Sokkal jobban szeretik a törvényeik, kompromisszumaik, forradalmi terveik vagy [a testiséget elvesztett] lelkiségük ketrecébe zárt életet”. Ők azok a keresztények, akik mindig elégedetlenek azzal, amit a prédikátorok mondanak:

„Ezek a bezárult, ketrecbe zárt, szomorú keresztények… nem szabadok. Miért? Mert félnek a Szentlélek szabadságától, amely a prédikáció révén jut el hozzájuk. Pont ez a prédikáció botránya, amelyről Szent Pál beszélt: a prédikáció botránya, amely a kereszt botrányában ér véget. Megbotránkoztat, hogy Isten korlátok között élő, bűnös emberek révén szól hozzánk: megbotránkoztat! Ám még ennél is jobban megbotránkoztat, hogy Isten egy olyan ember által szól hozzánk és ment meg minket, aki azt mondja, ő Isten Fia, ám végül bűnözőként végzi. Ez megbotránkoztat”.

„Ezek a szomorú keresztények – mondta a pápa – nem hisznek a Szentlélekben, nem hisznek abban a szabadságban, amely a prédikációból fakad, amely int, tanít, akár még arcul is üt téged; ám pontosan ez a szabadság képes növelni az Egyházat”.

„Látván ezeket a gyermekeket, akik félnek táncolni, sírni, félnek mindentől, akik mindenben a biztonságot keresik, ezekre a szomorú keresztényekre gondolok, akik mindig kritizálják az Igazság hirdetőit, mert félnek attól, hogy megnyissák ajtajukat a Szentlélek előtt. Imádkozzunk értük, és imádkozzunk önmagunkért is, hogy ne váljunk szomorú keresztényekké, elvéve ezzel a Szentlélektől annak szabadságát, hogy hozzánk jöjjön a prédikáció botránya által”.

Vatikáni Rádió/RomeReports/Magyar Kurír