Ferences esték Csongrádon

Megszentelt élet – 2010. január 19., kedd | 9:03

Ferences lelkiséget bemutató előadássorozat kezdődik január 19-én Csongrádon, a piroskavárosi Szent József-plébániatemplom melletti kolostorépület könyvtártermében, a 17 órakor kezdődő szentmisét követően. Előadó Kiss Didák szegedi ferences házfőnök. A helyi ferences hagyományok ápolására alakult egyesület szervezésében havonta egy alkalommal, keddi napokon tartják a sorozat előadásait.

Csongrád Piroskaváros nevű negyedében 1936-tól működtek a ferencesek. A rendek feloszlatásakor, 1950-ben Faddy Ottmár (1909–2003) volt a csongrádi rendház igazgatója. Mint visszaemlékezésében leírja, akkor öt ferences lakta a rendházat. Innen nem internálták a szerzeteseket, de az ÁVÓ internáló tábornak használta a kolostort. Sátoraljaújhelyről 38 irgalmas nővért szállítottak hozzájuk 1950-ben, egy júniusi napon. A szerzetesnőket éjjel hurcolták el, és zárt teherautóban utaztatták őket. Mikor másnap délben megérkeztek a csongrádi rendház elé, azt hitték, hogy a Szovjetunióba vitték őket. „Nyugtatgattam őket, a kolostor tagjai pedig leköltöztek az emeletről, hogy ott elhelyezkedhessenek az apácák” – írja Faddy Ottmár visszaemlékezésében. Az egyik idős apáca, aki valamit szorongatott a kezében, odalépett a ferences szerzeteshez. „Hoztuk a Jézuskát is” – mondta, és átnyújtotta a cibóriumban őrzött Oltáriszentséget. Egy másik nővér pedig a sátoraljaújhelyi zárda pincéjének a kulcsát hozta magával, mint mondta, neki a pince őrzése volt a feladata. A ferencesek viccelődtek vele, mondván, hogy legalább egy kanna bort hozott volna.

A csongárdi hívek, mikor tudomást szereztek a nővérek érkezéséről, az akkori lehetőségek szerint mindennel ellátták őket, akik szintén nem tétlenkedtek. Az éppen festés alatt lévő templomot mindennap gyönyörűen kitakarították, így a szentmisék a festés idején is szép környezetben zajlottak.

Néhány hónapig tartott ez a társbérlet. Az ávósok éjjelenként vallatták és fenyegették az apácákat, hogy lépjenek ki a rendből. Végül megállapodás születet, hogy a nővérek leteszik a rendi ruhát, és akkor szabadon távozhatnak. A ferencesek varrattak nekik civil ruhát. Többüket meg kellett tanítani a polgári életben való viselkedésre, mert civil ruhában is állandóan imára összekulcsolt kézzel jártak” – írja Faddy Ottmár.

A ferenceseknek is – kettejük kivételével – hamarosan távozniuk kellett, és akik maradhattak mint plébános és káplán, azoknak is meg kellett válniuk rendi ruhájuktól, és világi papként tevékenykedhettek tovább.

Ferences Sajtóközpont/Magyar Kurír

#egyházmegyék