A ferences regula korai és mai értelmezései

A Varga Kapisztrán ferences történész és Várnai Jakab ferences teológus szerkesztette tanulmánykötet olyan források és aktuális, új keletű írások gyűjteménye, amelyek a ferences rend nyolcszáz év alatt megtett útjának mérföldkövei. A szerkesztők célja a kötet összeállításával az volt, hogy a közölt írások minél több ember számára feltárják azt a gazdagságot, amellyel az Úr ajándékozta meg egyházát Szent Ferenc személye és regulája által.

A L’Harmattan Kiadó és a Sapientia Szerzetesi és Hittudományi Főiskola gondozásában megjelent háromszáz oldalas könyv először a regula szövegét közli latinul és magyarul. Az alapítás évszázadának eseményeiről Varga Kapisztrán tanulmánya ad áttekintést. Bemutatja, hogyan jelenik meg a regula értelmezésének igénye, majd a XIII. század egyházi és rendi történelmének összefüggésébe helyezve ismerteti a közösségen belüli és a pápai regulaértelmezéseket.

A rendben a regulaértelmezés megújulása már a II. Vatikáni Zsinat előtt megindult, majd annak lendületével kiteljesedett, s a szerzetesrendek számára elrendelt reformkáptalanok és új rendi szabályzatok révén intézményessé, hivatalossá vált.

Ebben a folyamatban lényeges történelmi dokumentum az 1970-ben született pápai levél, amely formálisan is visszavonja az addigi négy pápai regulaértelmező nyilatkozatot, melynek eredményeként a rendi, úgynevezett Konstitúciók emelkednek szentszéki regulaértelmezés rangjára.

A kötetet záró tanulmányok egyike, Kajetan Esser 1954-ben született regulamagyarázata az elsők között szakít a jogi szemlélettel, és helyezi a szöveget Ferenc szavainak és életrajzának összefüggésébe. Cornelius Bohl arról értekezik, hogyan lehet ma „evangéliumi életterv” a regula. A harmadik kortárs tanulmányban pedig Johannes Schneider keresi a kulcsot Szent Ferenc Megerősített regulájának olvasásához annak fényében, hogy Ferenc célja a regula Lélek szerint való megtartása volt.

Ferences Sajtóközpont/Magyar Kurír