Feszültségekkel és reményekkel terhes útkeresés a cigány-magyar együttélésben

Szikora József, a MAKÚSZ elnöke köszöntőjében elmondta, hogy a reményt szeretnék erősíteni. Szakértők és érdeklődők hallgathattak meg véleményeket, megoldási javaslatokat, kísérleteket, és megvalósult modelleket ismerhettek meg. György László, a BME tanára a szingapúri malájok sorsának javítására tett sikeres kísérletet mutatta be, mint elgondolkodásra érdemes modellt: egy fejlődésében lemaradt, diszkriminált népcsoportot hogyan tudtak szisztematikusan, a differenciált oktatás, a szemléletformálás révén felzárkóztatni. Hangsúlyozta, hogy ez a fajta pozitív szegregáció és az integráció együtt kell, hogy megvalósuljon. Sztojka Attila, a társadalmi felzárkózásért felelős államtitkárság főosztályvezető-helyettese azt mondta, hogy Magyarországnak is gazdasági érdeke a roma helyzet megoldása. Nem elég jóléti intézkedéseket hozni, meg kell teremteni a kivezető utakat.

Berki Judit, a bátonyterenyei tanoda vezetője, volt romaügyi helyettes államtitkár számos adattal támasztotta alá, mennyire fontos a leszakadó térségek felzárkóztatása és az elkülönülés legyőzése. Nagy vihart kavart a konferencián részt vevőkben és azt követően a médiában is Németh György szociológus hozzászólása, aki szerint a cigányság problémáit a nyugati civilizáció alapértékeinek elfogadása oldja meg, a cigányság kulturális alapját pedig tarthatatlannak nevezte. Több előadó, hozzászóló tiltakozott a sértő retorika, provokáció miatt.

Különösen érdekes és reménykeltő volt Sztolyka Zoltán, Rozsály község polgármesterének előadása, aki az együttélés egy működő modelljét mutatta be nyolcszáz fős faluján keresztül. A működő modell alapja, hogy a falu 1992-ben megtartott magának 90 hektár földet, amely terület ma, ésszerű gazdálkodással, biztosítja az öngazdálkodó falu megélhetését. Mindehhez társul egy pozitív, reményteli szemlélet az emberekről, a családokról. Egy társadalom, amelyben mindenkinek helye van, ahol keresik a közös értékeket, ahol a gyereket simogatással és fegyelmezéssel igyekeznek nevelni. A polgármester maga nagy kreativitással és körültekintéssel igyekszik vezetni közösségét és hisz benne: meg tudunk változni, tudunk együtt élni. Ugyanezen blokk másik előadója különös kontrasztként villantotta fel az érpataki programot, amelynek módszereit ugyan nem részletezte, de világos képet nyújtott legfőbb eszközeiről, amelyek nem mások, mint a követelés, a kényszerítés, a „rendközpontú országépítés”. Orosz Mihály Zoltán, Érpatak polgármestere előadásában arról beszélt, hogy a településen a hagyományőrzést és a hazafias nevelést helyezik középpontba.

Az utolsó előadó, Forgács István lendületes, átgondolt, személyes tapasztalatokra épülő beszéde magával ragadta a hallgatóságot, és szókimondásával egyben feszültséget teremtett ebben a feszültséggel önmagában is terhes témában. Valójában pozitív végkicsengést adott hozzászólásának, hiszen azt hangsúlyozta: a többségi társadalom vágyik arra, hogy pozitívan csalódhasson a cigányokban és erre meg is van a lehetőség. Ehhez pedig a cigány családoknak, közösségeknek is fel kell vállalni a felelősséget, őszintén kell beszélni a mindennapok tapasztalatairól és sikeres történetek, modellek felmutatásával meg kell nyerni a többség bizalmát, jóindulatát.

A konferencián kiosztották a Magyar Katolikus Újságírók Szövetsége által, Fehéren::Feketén – Felelősen a cigány-magyar együttélésről címmel szervezett fotópályázat díjait is. A zsűri által a pályázatokból válogatott művekből április 12-én, pénteken szabadtéri kiállítás nyílt a Millenáris Parkban Budapesten, amely május 3-ig látható.

A díjakat Székely János, az MKPK romapasztorációs bizottságának elnöke, a fotópályázat fővédnöke adta át. Elmondta: arcokat látunk a fotókon, amelyek megtanítanak bennünket Isten szemével látni. Egy indiai legendát mesélt el: egy furcsa tárgyat egy zarándok kígyónak látott, és a kígyó megmarta őt. A következő zarándok ugyanezt a tárgyat szép pacsirtának látta, és az fel is röppent a szeme előtt. Az emberek olyanok, amilyennek látjuk őket – hangsúlyozta a püspök.

A díjazottakról itt olvashat és linkelhet a díjnyertes alkotásokra.

Thullner Zsuzsanna/Magyar Kurír