
A tanulmány szerzői a hívőket – pontosabban a megkérdezetteket – hat kategóriába sorolták: „ateisták", „megkereszteltek" (akik formailag az egyházhoz tartoznak ugyan, de nem járnak szentmisére, és nem szoktak imádkozni), a „társadalmi keresztények" (akik alkalmanként járnak ugyan templomba, de nem vesznek részt az egyház életében, és nem szoktak imádkozni), a „lelki életet élők" (akik szorosan kötődnek valamilyen vallási közösséghez, és részt vesznek annak életében), a „mérsékelten hívők" és a „tradicionális" hívők.
A kutatás eredménye szerint az osztrákok 7,3%-a ateista, 17,6%-a tartozik a „megkereszteltek", 8%-a a „társadalmi keresztények" csoportjába. Az aktív lelki életet élő keresztények 13,7%-ot tesznek ki, 25,4% a „mérsékelten hívők", 20,6% pedig a „tradicionális hívők" csoportjába tartozik.
A legtöbb ateista Bécsben él, a legtöbb megkeresztelt közepes nagyságú egyházközséghez tartozik. A fiatalok között több a nem hívő, a tradicionális hívők között viszont több az idősebb, akik általában alacsonyabb képzettségüek, és kisebb egyházközségekhez tartoznak.
A kérdezők vizsgálták azt is, hogy a megkérdezettek mely kérdésekben tartják a leginkább szavahihetőnek, elfogadhatónak az egyház tanítását. A válaszok szerint az osztrákok legjobban az emberi jogok és a társadalmi kérdések terén fogadják el és tartják hitelesnek az egyház tanítását, a szexualitás terén pedig kevésbé.
kath.net/MK
Kép: www.wdr.de