A főegyházmegye valódi „különítményt” hozott létre, hogy megfékezze az emberkereskedelmet, főleg a „kis rabszolgákkal” való üzérkedést. Az egyházmegyei Szociális Szolgálat ötven felügyeleti bizottságot állított fel. Ezek Nyugat-Bengál minden falvában egyenként harminc fiatalból álló csoportokat jelentenek, céljuk, hogy állandó megfigyelés alatt tartsák a területet és fellépjenek a jelenség ellen. Tizenéves lányokból álló másik 50 csoport pedig „antennaként” működik a falvakban.
Az egyházmegyei központ egy példaértékű történetet mond el: Sheila (fantázianév) Nyugat-Bengál egy kis városában él. Felajánlottak neki egy állást, hogy pincérként dolgozhat egy másik városban. Sheila elfogadta, de az ügynök, aki felajánlotta az állást, nem munkahelyet adott neki, hanem eladta Mumbaiban, ahol prostitúcióra kényszerült. Valahányszor megtagadta, erőszakosan megverték. A mumbai rendőrség segítségével egy szociális munkásnak sikerült kiszabadítania Sheilát és más lányokat. Most egy otthonban van, ahol olyan rehabilitációs programon vesz részt, amely segíti majd őt, hogy szembenézzen egy új élet kihívásaival. A Seva Kendra Calcutta Központ modern technológiai eszközökkel is rendelkezik: internetes összeköttetésben van egy kormányszervvel, más egyesületekkel és falvak vezetőivel. Mindez megkönnyíti és egyszerűsíti, ha valamilyen esetben közbe kell lépniük.
Az emberkereskedelem a rabszolgaság modern formája, amely maga után vonja a szexuális kizsákmányolást, a kényszermunkát, a csalást és az erőszakot. Főleg gyermekek és nők esnek áldozatául a tudatlanság és a reménytelen családi helyzetek miatt. Hamis közvetítők megtévesztő ígéretekkel csapdába csalják őket, amelyből nehéz kijutni. „A nők társadalmi-kulturális helyzete nem ugyanaz a különböző társadalmi osztályokban és etnikai csoportokban, különösen a kirekesztettek és az elnyomottak rétegeiben. Még ha vannak is emancipált nők, akik vezető pozíciókat töltenek be, és ott van példaként Boldog Teréz anya és Boldog Alfonsa, a nők szinte minden kategóriájában fellelhető a családi és a társadalmi erőszak” – írták a püspökök a nők helyzetéről szóló üzenetükben.
Térségtől függően még létezik a lánymagzatok abortálása, a csecsemőgyilkosság, a megbecstelenítés, a molesztálás, a rablás, a fizikai erőszak, a hozomány miatti halál, a gyilkosság, a rabszolgaság. A püspökök többször felhívták a figyelmet a súlyos problémára. Rámutattak, hogy a legelmaradottabb kisebbségben a nőket földjükről és falujukból is elűzik. Szisztematikus erőszaknak vannak kitéve, és gazdasági, társadalmi, politikai valamint vallási és kulturális szempontból megfosztja őket emberségüktől – írja a L’Osservatore Romano.
Magyar Kurír
(lt)