A földi pokol és a szentek

A következő hetek szentjeire, különösen az Auschwitzban meggyilkolt Edith Steinre és Maximilian Kolbéra utalva a Szentatya hangsúlyozta: ők a „keresztény humanizmus" tanúi, amely nagyban különbözik az „ateista humanizmustól". „A náci koncentrációs tábor, mint minden haláltábor, a gonosz végső szimbóluma; a földi pokol szimbóluma, amely akkor jelenik meg, amikor az ember elfelejti, mással pótolja Istent, amikor jogot formál rá, hogy maga határozza meg, mi a jó és mi a rossz, és maga döntsön életről és halálról. Sajnos mindez nem csak a haláltáborban történik így. Az inkább csak szélsőséges megnyilvánulása egy általánosan elterjedt valóságnak, amelynek sokszor elmosódnak a határai." Ez a valóság pedig nem más, mint „a keresztény humanizmus és az ateista humanizmus, a szentség és a nihilizmus közötti ellentét", amely a második évezred végére vált egészen világossá – idézi a pápát az AsiaNews.

„Egyik oldalon – folytatta XVI. Benedek – ott vannak a különféle filozófiák és ideológiák, de mindinkább azok a gondolkodás- és cselekvésmódok is, amelyek egyedül az emberi szabadságot ismerik el alapelvként, Isten alternatívájaként, s így az embert önkényeskedő istenné teszik. A másik oldalon állnak a szentek, akik megélik a szeretet evangéliumát, s ezzel megalapozzák reményüket. Bennük a Szeretet-Isten igazi arca, s ugyanakkor az Isten képére és hasonlatosságára teremtett ember igazi arca tükröződik."

A Szentatya Szent Klára, Szent Ponciánusz pápa és Szent Lőrinc példáját idézve hangsúlyozta: az Egyház a szentekben a végsőkig kitartó szeretet nagyszerű példáit állítja elénk. „A papság évében számunkra, papok számára különösen fontosak ezek a példaképek, akiktől hősies evangéliumi lelkületet tanulhatunk, amely arra indít, hogy merjük életünket adni a lelkek üdvösségéért. A szeretet legyőzi a halált!"

A pápa végül a Szűzanya közbenjárását kérte, hogy minden hívő, de elsősorban a papok, hasonlóvá váljanak a szentekhez, a hit e hősies vértanúihoz. „Ez az egyetlen hiteles és átfogó válasz a mai világ mély válságát előidéző emberi és lelki kérdésekre: szeretet az igazságban."

Magyar Kurír