Folytatódhat Bódi Mária Magdolna boldoggáavatási eljárása

A korábban elveszettnek hitt iratokra a plébános talált rá a napokban a székesegyházi plébánia irattárában. A jegyzőkönyvek birtokában mostantól felgyorsulhat a kanonizáció menete.

Bódi Mária Magdolna litéri munkáslány tanúságtevő keresztény életével kimagaslott kortársai közül. A fűzfőgyártelepi Nitrokémia Ipartelepek munkásnőjeként tizenhét évesen egy népmisszió alkalmával világossá lett számára, hogy egészen Jézusé akar lenni. Vonzotta a szerzetesi élet – ebben azonban akadályt jelentett egyházjogilag törvénytelen származása. Húszévesen, egy péceli lelkigyakorlaton, kellő megfontolás után 1941-ben szüzességi fogadalmat tett; kongreganistává avatták. Különféle szeretetszolgálatokkal igyekezett segíteni a rászorulókon. A Katolikus Dolgozó Lányok Szövetsége vezetőképző tanfolyamának elvégzése után nagylányokból kis csoportot szervezett, s a szövetség szellemében az iparban dolgozó munkáslányokat öntudatos katolikus világnézetre nevelte.

1945. március 23-án, tisztaságát mentve, egy őt megbecsteleníteni akaró orosz katona elől menekülve érte a halál; gépfegyver oltotta ki életét. Halála után Mindszenty utasítására hamarosan összeült egy egyházi bizottság, ahol kihallgatásokat tartottak a vértanúhalál eseményeit vizsgálva, majd az egyházmegyei bíróságon húszoldalas jegyzőkönyv készült a tanúk vallomásaiból. Ez alapján kezdődött el a kanonizációs eljárás: a szükséges iratokat lefordították latinra, de az okmányok nem juthattak el Rómába, mert – ahogy egészen az utóbbi időkig tudták – tisztázatlan körülmények között eltűntek.

Elképzelhető – mondta Márfi Gyula –, hogy a püspökségről az anyagot később átvitték a székesegyházi plébániára, hogy ott nagyobb biztonságban legyen, hiszen 1947-ben a rendszer minden bizonyítékot igyekezett egybegyűjteni és megsemmisíteni. De az is lehet, hogy a most előkerült jegyzőkönyvek az eredeti másolatai. Ha ez utóbbi igaz, akkor is óriási lesz az előrelépés a boldoggáavatási eljárásban, mert egy sor olyan bizonyítékot tartalmaz a dokumentum, amely igazolhatja Bódi Magdi vértanúságát – tette hozzá az érsek.

Az eljárást 1990-ben, Szendi József akkori főpásztori szolgálata idején indították újra, a hézagosan előkerült jegyzőkönyvek alapján. 2005-ben, Bódi Magdolna vértanúságának 60. évfordulóján, kétnapos megemlékezést tartottak Litéren; ez alkalomból jelentette be a veszprémi érsek, hogy folytatódik az eljárás. Az előkerült dokumentumokat lefordíttatják olaszra, majd eljuttatják a római Szenttéavatási Ügyek Kongregációjához – mondta a főpásztor. A boldoggáavatási eljárásban Márfi Gyula a Rómában élő Ruppert József piarista atyát készül megbízni Bódi Magdolna ügyének posztulátori feladatával.

Az ünnepi esemény végén a bazilikában bemutatták Barczy Zsolt zeneszerző „A mártírok vére” című cd-jét. A rockballada az 1919-es kommün és a kommunista diktatúra vértanúinak állít emléket. Bejelentették: a Veszprémi Főegyházmegye megbízást adott a zeneszerzőnek, hogy rockzenei anyagot készítsen Bódi Mária Magdolna emlékére.

Toldi Éva/Magyar Kurír