A Párbeszéd Házának honlapján található ismertető szerint az olvasóklubban Kiss Ulrich olyan magyarra nagyrészt le sem fordított könyveket vesz górcső alá, amelyek Nyugat-Európában vagy éppen a tengeren túlon komoly vitát indítottak a szerzők téziseinek helytállóságáról. Nem akadémiai vagy elméletei csatározásokról van szó, hanem olyan vitákról, amelyek sok ember sorsát, adott esetben éppen a mi mindennapi életünket érinti most vagy a közeli jövőben. A könyvek ismertetésekor az előadó nem helyezkedik az ünnepelt sikerkönyvek szerzőinek nézőpontjába, hanem alapos kritikának veti alá elméleteiket, és mindenekelőtt azt vizsgálja: Milyen hatással lenne saját életünkre, illetve gyermekeink jövőjére, ha a könyvekben felvázolt fejlemények úgy következnének be, ahogyan azt szerzőik megjósolják?
Az első alkalommal, február elsején Thomas L. Friedman És mégis lapos a föld című művéről beszélgetnek a résztvevők. Kiss Ulrich azt írja:
A kiindulópont Friedman nagy pátosszal és lelkesedéssel előadott elképzelése a globalizációról és az általa nyújtott esélyekről. Valóban csak meg kell ragadni őket? Mi akadályoz meg ebben: előítéletek, kényelem, vagy netán Friedman figyelmét elkerülte volna némely buktató? Talán nem is olyan rózsás a helyzet.
A következő hat könyv éppen a keretfeltételeket vizsgálja meg alaposabban. Elsőként Jeffrey Sachs, aki a Dél-Amerikában, Oroszországban és Lengyelországban végrehajtott sokkterápia atyjaként, érdemi szerzőjeként híresült el, a pénzügyi piacok fejlődését igen kritikusan szemléli, és éppen ez teszi az ex(?)liberális közgazdász szigorú elemzését különösen izgalmassá. Arra a kérdésre keres(sük vele együtt a) választ, hogyan rendezkedjünk be az egypólusúból kibontakozó sokpólusú világban.
Májusban aztán egy kolumbiai nemzetközi jogász provokatív tézisén elmélkedhetünk: mi lenne, ha nem az angolszász filozófia és morál, hanem a latin-amerikai uralná a világot: milyen világban élnénk akkor?
A nyári szünet előtt Diamond Collapse című sokkoló könyve alapján még megvizsgáljuk azt is, mi okozta a múltban számtalan civilizáció összeomlását. Elkerülhető-e a katasztrófa és az összeomlás? Mit kell tennünk, hogy elkerüljük a végzetet és beindítsunk egy új reneszánszt?
Ősszel kiemelkedően fontos témával, a demográfiával foglalkozunk. Látni fogjuk, hogy minden társadalmi reformterv – hát még egy esetleges reneszánsz – a demográfia függvénye. Erről szól a sorozat talán legmegrázóbb könyve, az „Emberrengés” (a „földrengés” analógiájára gyártott szójáték). Végre megtudjuk, valóban fenyeget-e túlnépesedés.
Az öt össztársadalmi és makroökonómiai elmélkedés után legutoljára a konkrét vállalatok szintjére szállunk le Collinsszal, és megtudhatjuk, mitől lesz tartósan sikeres vagy éppen mi miatt bukik el egy cég. Ehhez azonban érdemes és szükséges Kayjel perspektívát, illetve szemléletmódot váltanunk, és megtanulni „rézsút” gondolkodni: Descartes és a tiszta racionalizmus alkonya harangozza be a szép (?) új világot (Obliquity).
A tematika:
2012. február 1. Thomas L. Friedman: És mégis lapos a föld (2008)
2012. március 1. Sachs Jeffrey: The Price of Civilization: Economics and Ethics after the Fall (2011)
2012. május 2. Oscar Guardiola-Rivera: What if Latin America ruled the world? (2011)
2012. június 6. Jared Diamond: Collapse. How Societies Choose to Fail and Succeed (2005)
2012. október 3. Fred Pearce: Peoplequake (2011)
2012. november 7. John Kay: Obliquity: Why Our Goals Are Best Achieved Indirectly (2011)
2012. december 5. J. Collins és J. Porras: Built to Last: Successful Habits of Visionary Companie (2000)
Az olvasóklub 18 órakor kezdődik.
Magyar Kurír