Fouad Twal: Az egyháznak van bátorsága beszélni a szentföldi helyzetről

Kitekintő – 2011. július 21., csütörtök | 11:47

Egy fal védelmet nyújt, de meg is oszt, növeli a gyanakvást és a tudatlanságot – hangsúlyozta beszédében Jean-Louis Tauran bíboros, a Vallásközi Párbeszéd Pápai Tanácsának elnöke, aki a Szentatya képviselőjeként vett részt a szentföldi kereszténységről tartott, anglikán-katolikus szervezésű, nemzetközi konferencián július 18-án és 19-én a londoni Lambeth-palotában.

A keresztény, zsidó és muzulmán résztvevőket vendégül látó megbeszélés házigazdája, Rowan Williams anglikán érsek és a katolikus Vincent Nichols westminsteri érsek volt.A rendezvény szentföldi küldöttségét Fouad Twal jeruzsálemi latin pátriárka és Suheil Dawani anglikán püspök vezette.

A keresztényeknek olyan feltételeket kell biztosítani a Szentföldön, hogy szabadabban hozzájárulhassanak a harmónia és a párbeszéd építéséhez az izraeli és a palesztin társadalmakban – mondta Tauran bíboros, aki beszédében rámutatott, hogy az elmúlt ötven év politikai átalakulása meggyengítette a keresztény közösségek jelenlétét, és előtérbe helyezte a családok elvándorlását. El kell kerülni, hogy a Szentföld régészeti és történelmi látványossággá váljon, ahová úgy látogatnak el az emberek, mint a római Colosseumhoz.

A pápa képviselője szerint a szentföldi és közel-keleti keresztény közösségek küldetése az, hogy híd szerepet töltsenek be. Kiemelte, hogy apostoli közösségekről van szó, értékes liturgikus örökséggel. Az eucharisztikus imát például a mai napig Jézus nyelvén mondják több keleti egyházban. A Szentföldön és a Közel-Keleten élő keresztények arabok. Sokkal előbb ott éltek, mint a muzulmánok. Beszélnek arabul és a XIX. század végén hozzájárultak az arab irodalom újjászületéséhez. Felidézte, hogy amikor a bejrúti nunciatúrán dolgozott a polgárháború idején (1979–1983), a paulinus atyák a város keresztény negyedének bombázása ellenére is folytatták az arab nyelvű Korán nyomtatását.

Tauran bíboros véleménye szerint sok muzulmán aggódik a keresztények jövője miatt a régióban, mert tudják, hogy a keresztények segíthetnek nekik megérteni a modernitást, továbbá a sokszínűség és az egység összeegyeztetését. A keresztények évszázadok óta jelen vannak a Szentföldön, nemzeti és nemzetközi jogokat élveznek. Nem lehet figyelmen kívül hagyni Jeruzsálem jogi státuszának jelentőségét, ahol a három monoteista vallás legfontosabb szent helyei találhatók. A Szentszék támogatja a nemzetközileg (az ENSZ által) biztosított különleges státusz megadását annak érdekében, hogy megvédjék a város egyedi és szent mivoltát – emelte ki Jean-Louis Tauran, a Vallásközi Párbeszéd Pápai Tanácsának elnöke.

Fouad Twal jeruzsálemi latin pátriárka a Vatikáni Rádió angol adásának adott interjújában leszögezte: a politikusok nem szeretnek a jelenlegi helyzetről beszélni, és csak az egyháznak van bátorsága kimondani, mi van jól, mi megy rosszul. Az egyháznak nagyobb támogatásra van szüksége. Arra is figyelmeztet, hogy az extrémista muzulmánok egyre nagyobb teret nyernek, ettől pedig igazán tartanak. Az egyház eleve elzárva működik a Szentföldön, a keresztények pedig kevesen vannak, ezért össze kell fogniuk például a szociális intézményeken keresztül. A szentföldi keresztényeknek emellett több támogatásra van szükségük.

Vatikáni Rádió/Magyar Kurír

(szg)