Fraknói Vilmos-díjak átadása

Hazai – 2003. november 21., péntek | 12:42


Budapest: November 20-án, csütörtökön a Petőfi Irodalmi Múzeum Lotz termében tartott ünnepség keretében adták át az ez évi Fraknói Vilmos-díjat Jakubinyi György gyulafehérvári érseknek, Korzenszky Richárd OSB, tihanyi perjelnek és Käfer István egyetemi tanának, a PPKE Bölcsészettudományi kar Szlavisztikai Intézete vezetőjének. A díjakat Hiller István miniszter megbízásából Vass Lajos politikai államtitkár adta át, a kitüntetetteket a Kuratórium nevében Tomka Miklós méltatta.
A Fraknói Vilmos-díjat a kiváló teológus és tudós történész emlékére a Nemzeti Kulturális Örökség minisztere 2000-ben alapította. A kitüntetés azoknak adományozható, akik munkássága kiemelkedő a teológia, a filozófia, vagy az egyháztörténelem területén, illetve akik tevékenységükkel előmozdították a magyar vallási élet megújulását és a teológia oktatásának fejlődését. A kitüntetést évenként november 20-án, Fraknói Vilmos halálának évfordulóján két magyar állampolgár és egy magyar nemzetiségű, nem magyar állampolgárnak adják át.
A díjazottakról
Tomka Miklós laudációjában Jakubinyi György gyulafehérvári érsek munkásságát méltatva kiemelte: Főpapi tevékenységét áthatja a katolikus egyház jogaiért való harc mind az állammal, mind a bizánci hagyományokat őrző államegyházzal szemben. Eltökélten küzd a jogállamiságért és az egyháztól elrabolt javak, épületek, kultúrkincsek visszaadásáért. Jakubinyi György egyházszervező érsek. Elérte, hogy a Gyulafehérvári Hittudományi Főiskolát a római Lateráni Egyetem affiliálja. Nagy része van abban, hogy a kolozsvári Babes-Bólyai Egyetemen latin rítusú s magyar nyelvű Római Katolikus Teológiai Kar indulhatott. A katolikus sajtó újjáélesztésében írásaival is, támogatásával is erőteljesen részt vesz. S nem utolsósorban életművének része a II. Vatikáni zsinat szellemének erdélyi, romániai meghonosítása is. A kuratórium a katolikus egyház és az erdélyi magyarság érdekében végzett tevékenységéért, biblikus teológiai munkásságáért és az egyház és a világ közötti kapcsolatok ápolásában való kimagasló tevékenységéért javasolta a díjra az „Erdélyi egyházmegye” érsekét.
Korzenszky Richárd tihanyi perjel tudományos és írói tevékenysége mellet életművének talán négy fő területe érdemel különös figyelmet – mondta laudációjában Tomka Miklós. Tanárként fiatalok százait tanította hitre, tudásra, emberségre. Oktatás- és iskolapolitikusként meghatározó szerepe volt a katolikus iskolarendszer újraindulásában, az ezzel kapcsolatos tulajdonrendezések tisztázásában, az óhatatlanul megjelenő ellentétek, konfliktusok feloldásában. A Tihanyi Apátság élén Korzenszky Richárd országos kulturális feladatot vállalt magára. A jóformán halottnak, idegenforgalmi látványosságként is leromlottnak tűnő apátságot fizikailag, építészetileg, anyagilag helyreállította, eredeti funkciója felelevenítésével és új funkciók megtalálásával Eközben Tihanyt művészeti és kulturális központként is felvirágoztatta. Életét egy időszerű, modern kereszténységnek szenteli. Ez a kereszténység nem konfrontatív, hanem csendesen, de annál kitartóbban, szívósabban építkező – a szó minden értelmében. Ennek állnak ma szolgálatában az általa kezdeményezett tihanyi közéleti és kulturális programok, köztük a „Tetőtéri esték”.
Käfer István egyetemi tanár munkásságából Tomka Miklós tudományos és műhelyteremtő, valamint a nemzetközi megbékélésért és a keresztény értelmiség nevelésében végzett tevékenységét emelte ki. Pályájának éppúgy része a szlovák nemzettéválás és irodalom, mint a magyarországi szlovák kisebbség életének és kultúrájának kutatása és dokumentálása. Tevékenysége kiterjed a korai források feltárására és a jelenkori kulturális kapcsolatok megteremtésére és ápolására. A történeti kiindulópont a magyarság és a szlovákság sok évszázados sorsközössége a Szent István-i Magyarországon. Erre a hosszú időn át zavartalan együttélésre támaszkodva dolgozik Käfer professzor, mindenekelőtt egyetemi és kulturális téren, a két nép közeledésén együttműködésén. Bibliográfiájában 17 monográfia, mintegy száz szaktanulmány és másik félszáz kisebb írás sorakozik, köztük az egyháztörténetbe, a profán történetírásba, a könyvtártudományba és egyéb szakterületre sorolható latin, szlovák és magyar művek. Käfer István professzor vezetése alatt a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Bölcsészettudományi Karának Szlavisztikai intézete az ország hosszútávú külpolitikai érdekeinek is értékes kiegészítője. MK