Francia főpásztorok a szentatyánál

Vatikán: Február 27-én, pénteken délelőtt II. János Pál pápa kihallgatáson fogadta az ad limina látogatásukat végző francia püspökök utolsó csoportját, akik az ország keleti részéről, a hat egyházmegyét magába foglaló besanconi egyházkerületből érkeztek.
A pápa örömmel köszöntötte az egyházmegye főpásztorait, közöttük a strasbourgi érseket. Emlékeztetett rá, hogy Michael Courtney érsek, a decemberben meggyilkolt burundi nuncius az Európa Tanács mellett sokáig a Szentszék állandó megfigyelőjeként tevékenykedett és szívvel-lélekkel támogatta az európai földrész államai közötti együttműködést. A szentatya arra szólította fel a helyi egyházakat, hogy egyre inkább kötelezzék el magukat az európai integráció érdekében. Ennek megvalósításához elég, ha újra elolvassuk a történelmet és emlékezünk arra, hogy az évszázadok során a keresztény antropológiai, erkölcsi és spirituális értékek nagymértékben hozzájárultak az egyes európai nemzetek kialakulásához. Ezek az értékek a múltban és ma is, továbbra is az emberek és népek közötti kapcsolatok alapjait képezik. Az unió nem jöhet létre ezeknek az értékeknek a kárára, vagy ezen értékekkel szemben. A különböző országok közötti kapcsolatok nem épülhetnek pusztán gazdasági vagy politikai értékekre, vagy érdekszövetségekre, amelyek törékennyé tennék a folyamatban lévő integrációt. Ez a múlt olyan ideológiának visszatéréséhez vezethetne, amelyek csúfot űztek az emberből és az emberiségből. A népek Európáját kell megvalósítani, leküzdve véglegesen és gyökeresen azokat a konfliktusokat, amelyek a XX. század során vérrel áztatták a földrészt. Így olyan Európa születik majd, amelynek önazonossága az értékek közösségén nyugszik, a testvériség és a szolidaritás Európája, amelynek célja az ember előmozdítása, elidegeníthetetlen jogainak tiszteletben tartása, a közjó keresése. Az egyház egyre inkább hozzá kíván járulni a földrész egységéhez, mivel az egyes országokban már több évszázada jelen van, részt vesz a népek és kultúrák közötti egység megvalósításában, a társadalmi életben, mégpedig az oktatás, az egészségügy, a karitatív, szociális tevékenysége révén.
Ami a francia helyi egyház egyes problémáit érinti, a pápa a következőket emelte ki: az egyház helye a társadalomban, a fiatalok képzése, a katolikus egyetemek sajátos küldetése. Örömmel üdvözölte a franciaországi társadalmi heteket, amelyeket immár 100 éve rendeznek meg és amelyek során az evangélium és az egyház szociális tanításának fényében keresnek választ a társadalmi kérdésekre. A keresztények részvétele a közéletben, az egyház és más vallási közösségek látható jelenléte egyáltalán nem veszélyezteti a laicitás alapelvét – jegyezte meg beszédében a szentatya, utalva arra a témára, amely az utóbbi hetekben különösen foglalkoztatja a francia közvéleményt. VR/MK