Francia lapok a Szentatya lourdes-i zarándokútjáról

Lourdes: Az orgánum a lourdes-i kegyhelyet minden remény és nemzet kereszteződési pontjának nevezi. Bár egy mindössze 15 ezres lakosú városkáról van szó, 300 szállodájában évente 6 millió látogató fordul meg. Lourdes rendkívüli város, amelyben a kicsinyek, a szegények, a betegek ismét megtalálják méltóságukat – írja a La Croix.

Lourdes olyan város, amely teljesen átalakítja az emberek életét: ennek bizonyítékául hat tanúságtételt olvashatunk, amelyben az interjúalanyok arról számolnak be, hogy a szentélyben tett látogatásuk új távlatokat nyitott életükben.

Közöttük van Marie-Hélene Mathieu, a „Hit és Fény” közösség társalapítónője, aki a szellemi fogyatékosok lelki gondozásával foglalkozik.

Egy helyi napilap, a Depeche du Midi interjút közöl a 90 éves Louise Maitre-Jamain-nal, aki a legidősebb a csodás gyógyulás kegyelmében részesültek közül. 1937-ben kereste fel Lourdes-ot, mivel tuberkulózisban szenvedett. Amikor megérkezett a szentélybe, már végső stádiumban volt: nem tudott sem enni, sem járni. Így felvette a betegek szentségét. Még azon az éjszakán meggyógyult.

A jobboldali beállítottságú Le Figaro a pápa látogatásának politikai szempontjait emeli ki. Emlékeztet rá, hogy ez a szentatya hetedik franciaországi apostoli útja. Idézi Jacques Chirac államfő szavait: „Minden alkalommal, amikor a szentatyával találkozom, mély benyomást tesz rám. Olyannyira, hogy soha nem érzem magam egészen szabadnak, ami ritkán fordul velem elő”. A tekintélyes napilap interjút közöl Boccardo püspökkel, a pápai utak szervezőjével, a következő címmel: „A pápa az egész emberiséget magával hozza.”

A független Le Monde a következő, meglepő címmel jelent meg augusztus 14-én szombaton: „II. János Pál pápa és Mária, egy szenvedély története”. A cikk megállapítja: a pápa nem habozik, hogy a legősibb katolikus hagyományból és a legvitatottabb Mária dogmából merítsen, hogy az egész világ előtt leszögezze Mária modernségét és időszerűségét.

A napilap szerint Franciaország és a Vatikán között feszült a légkör. Ennek egyik oka az a közelmúltban elfogadott francia törvény, amely megtiltja az iskolákban a bármiféle vallásra utaló jelek viseletét, kifüggesztését, a másik pedig annak elutasítása, hogy az európai alkotmányos szerződés előszavában utalás történjék az unió keresztény gyökereire.

A pápa valóban szüntelenül csodálatát fejezi ki Franciaország szellemi, kulturális és politikai örökségéért, miközben nyugtalansággal tölti el, hogy a francia nemzet elfelejti keresztény múltját.

VR/MK