Francia lelkészek bérezésének ügye az alkotmánybíróság előtt

Az Egyházsemlegesség Fejlesztéséért és Terjesztéséért Egyesület (Appel) eredetileg nemcsak a református és az evangélikus, hanem a katolikus és a zsidó egyházat is támadta, mivel a két elzászi megyében és Moselle-ben a papok és a rabbik is állami fizetést kapnak. Az egyesület decemberben két elsődleges alkotmányossági kérdést nyújtott be, de az elsőt, mely a négy egyház ellen lép fel, az alkotmánybíróság visszautasította. Csak a másodikat fogadták el, mely kizárólag a protestánsokat veszi célba.

Jean-Marie Woehrling, az Elzász-moselle-i Helyi Jog Intézetének igazgatója szerint túl nagy falat volt a katolikus és a zsidó egyházat támadni, lévén a konkordátum egy nemzetközi egyezmény, a zsidó egyház elleni fellépés pedig az antiszemitizmus vádját vonhatta volna maga után. Így reális célpontként csak a protestáns egyházak maradtak. Az állam egyébként évi 58 millió eurót költ Elzász-Moselle régió 1393 vallási tisztségviselőjének bérezésére, akik közül csupán 306 protestáns.

Az Appel egy frissen alapított egyesület, és úgy tűnik, kizárólag a fenti jogi kérdés felvetésére hozták létre. „Nem az a célunk, hogy egyes egyházakat támadjunk, hanem magát a konkordátumi rendszert kívánjuk megkérdőjelezni. Mit szólnának a francia állampolgárok, ha tudnák, hogy az ő adójukból fizetik például a strasbourgi érseket vagy a metzi főrabbit?” – nyilatkozta Benjamin Dewhurst, az egyesület titkára, hangsúlyozva, hogy nem az egyes egyházak elleni fellépés, hanem az egyházsemleges szemlélet elterjesztése a céljuk Franciaország egész területén.

Jean-François Collange, az Elzász-Lotaringiai Protestáns Unió (Uepal) elnöke a kétszáz éves gyakorlatra, a semlegesség fogalmának tisztázatlanságára és az állami költségvetés hivatalosan elfogadott státuszára hivatkozva bizakodó a kérdést illetően. Úgy véli, „legrosszabb esetben az alkotmánybíróság azt mondhatja ki, hogy nem alkalmazhatunk több egyházi személyt a jelenlegi feltételekkel”.

Bármilyen megszorító döntés születik is a február 14-ére kitűzött alkotmánybírósági meghallgatáson, az állam az egyenlő bánásmód védelmében vélhetően kiterjeszti majd a módosításokat a katolikusokra és a zsidókra is, így ők is támogatásukról biztosították az kihallgatásra berendelt Uepal tagjait. Egy hivatalos beadványt is benyújtottak az alkotmánybírósághoz a protestáns egyházak védelmében.

La Croix/Magyar Kurír