
117 francia püspök gyűlt össze Lourdes-ban, a konferenciát André Vingt-Trois bíboros, párizsi érsek, a Francia Püspöki Konferencia elnöke vezette. A tanácskozás négy legfontosabb témája közül három az egyház és a társadalom kapcsolatát érinti: a bioetika, az egyház jelenléte a vallás iránt egyre közönyösebb társadalomban, és az ország vallási örökségének megőrzése.
Bioetika
A bioetika területén a püspökök elsősorban a 2010-re várható bioetikai törvénnyel kapcsolatos egyházi vélemény kialakításán dolgoztak. Pierre d’Ornellas, Rennes érseke, a témáért felelős püspöki munkacsoport vezetője lényegesnek ítéli, hogy „az új törvény támogassa a tudományos fejlődést, és az újfajta gyógymódokat célzó kutatásokat”, azonban hangsúlyozta, hogy a tudomány nem rendelkezhet korlátlanul az emberi testtel. A megoldás a személy méltóságának tiszteletben tartása: ennek az elvnek kell kijelölnie a tudományos fejlődés útjait, és nem fordítva.
A templomok életben tartása
A templomok sorsa sok vitát vet fel ma a francia egyházon belül. A városokban, ahol a lakosság száma folyamatosan nő, az egyháznak szembe kell néznie az újabb templomok építésére irányuló igényekkel, amelyhez forrásokat kell találnia. A falvakban azonban, ahol a francia templomok 80%-a található, a kis közösségekhez tartozó épületeket az elnéptelenedés és a vallás gyakorlásának ritkulása miatt egyre kevésbé használják, így állapotuk rohamosan romlik. A megoldás egyik útjaként a püspökök a templomok szélesebb körű felhasználását vetették fel: ha a templomok a miséken kívül helyt adnának olyan kulturális rendezvényeknek, amelyek tiszteletben tartják a hely szentségét, az hozzájárulhatna életben tartásukhoz.
Vallási közöny és egyházi jelenlét
Ez a kérdés állt a püspökök munkájának középpontjában a tanácskozás hetében: láthatóbbá tenni az egyházat, láthatóbbá tenni a vallásos embereket, láthatóbbá tenni a templomokat, és láthatóbbá tenni azt az üzenetet, amelyet a katolikusok közvetítenek a társadalom felé.
„Az egyház láthatóvá tételéről tanácskozunk, de ez nem azt jelenti, hogy egy újfajta evangéliumi marketing kidolgozásán fáradozunk” – mondta André Vingt-Trois bíboros a tanácskozást záró beszédében. – „Nem azon dolgozunk, hogy milyen arculatot adjunk az egyháznak, hanem azon, hogy láthatóvá tegyük Isten ígéretét. Az egyház láthatósága a mai világban egyenlő a papi testület láthatóságával, az egyházi emberek életének láthatóságával, az egyházi közösségek hitéletének láthatóságával.
A gyakorlatban ez a láthatóság abban nyilvánult meg, hogy idén először a püspökök több ülésükre is beengedték a sajtót, és lehetővé tették, hogy munkájuk nyomonkövethető legyen az interneten. „A mostani konferencia témái arra vezettek bennünket, hogy megnyissuk kapuinkat, mert a témáink érdeklik a társadalmat” – nyilatkozta André Vingt-Trois bíboros.
Claude Dagens, Angoulême püspöke kapott megbízást arra, hogy tanácskozást vezessen az egyház jelenlétéről egy olyan társadalomban, amelyben egyre nő a közöny a vallással szemben – írja a La Croix.
A püspökök a konferencia négy témája közül a bioetika és a társadalmi láthatóság kérdésének megbeszélését tovább folytatják, két új témát pedig most nyitottak meg: az egyiket az új szegénységről és az általa felvetett problémákról az egyházmegyékben, a másikat pedig a katolikus felsőoktatásról. Ezek lesznek a következő, tavasszal megrendezendő püspöki ülés fő témakörei.
Magyar Kurír