František Tondra püspök szentbeszéde Mátraverebély-Szentkúton

Excellenciás Érsek és Püspök Urak, Peregrin Kegyhelyigazgató Atya, Testvéreim a papi szolgálatban, kedves Testvérek!

Nem múlik el egy nap, hogy reggel ne kérdeznénk, mi lesz estig. Mit fogunk csinálni ezen a napon, mi vár ránk, milyen kötelességek, milyen események következhetnek be? Ezen a napon milyen lesz estig az időjárás stb.?

A jövő nagyon érdekel minket. Annyira, hogy megfeledkezünk a racionalitásról, az okos mérlegelésről és különleges eszközökhöz folyamodunk, amelyek az ésszerű realitáson kívül vannak. Például a horoszkópok, a jóslás és hasonló dolgok. Az emberek szinte habzsolják a horoszkópokat, és azokat az újságokat meg sem veszik, amelyek ilyeneket nem közölnek.

Az ember kíváncsi lény, tudni akarja, mi lesz a jövőben. Hogyan végződik a labdarúgó világbajnokság, mi lesz a választások eredménye, kiből lesz miniszter? Ez így természetes. Néhány dolgot előre láthatunk, néhányat esetleg irányíthatunk. Mások nem tőlünk függnek. Adottak az objektív realitás szerint. Vannak dolgok, amelyek lényegtelenek az embernek, de vannak nagyon fontosak is, annyira, hogy nem hanyagolhatjuk el őket.

Első helyen az üdvösségünk. Földi életünk elsődleges feladata az örök élet megszerzése Isten közösségében. „Hiszen mi haszna van az embernek, ha az egész világot megszerzi is, de lelke kárát vallja?“ (Mt 16,26) Ezt a jövőt az Úr Jézus már megtanította nekünk. És erre milyen gyakran nem vagyunk kíváncsiak! Sokkal inkább a futballra!

Korunk liberalizmusa már értékeket, az élet más értelmét tárja elénk, mint az evangélium szerinti élet. Élményeket kínál, érzéki örömöt, pénzt, karriert, sikereket ebben az életben, tekintet nélkül arra, hogy ez jó vagy rossz. Ez az érték aszerint változik, ahogy azt az ember az adott pillanatban kívánja. Ez bizony tévedés.

Szűz Mária a példánk arra, hogyan kell értelmeznünk a dolgokat és keresni értéküket, céljukat. Szent Lukács evangélista két helyen közli velünk, hogyan tette ezt Szűz Mária. „Mária meg mind emlékezetébe véste szavaikat, és szívében gyakran elgondolkozott rajtuk.“ (Lk 2, 19) Bizonyos fokú intelligencia kérdése, hogy keressük a dolgok és cselekedeteink értelmét. Ez az intelligencia mindenkiben megvan, aki ezt nem ölte ki magából az anyaghoz való durva viszonyával.

Kedves Testvérek! Az ember nincs egyedül a világon. Személyes meglátásán kívül szociális küldetése is van. Az evangélium szerint társadalmi életet is kell élnie. Nem csak egyes esetekben, miként azt az irgalmas szamaritánusról szóló példabeszéd mondja, hanem egészen a társadalom szolgálatára kell állnia. A II. Vatikáni Zsinat a Gaudium et spes című konstitúcióban igen fontos szavakat mond erről:  „A dolgok gyors és mély átalakulása sürgetően követeli, hogy ne legyen senki, aki nem ügyel a dolgok folyására vagy fáradt tehetetlenséggel enged a csupán individualista etikának.” (GS 30) Ezen a téren is példánk Szűz Mária. Amikor Gábor angyaltól megtudta, hogy rokona, Erzsébet áldott állapotban van, azonnal elindult a júdeai hegyekbe, hogy szolgálatára legyen. (Lk 1,39-45) Ez a szociális gondolkodás parancsa, és a szociális etika léte ma nemzetközi méreteket ölt. Azért, mert a technikai eszközöknek köszönhetően ma a nemzetközi kommunikáció igen élő és aktív. A Zsinat is figyelmeztet erre: „Minél inkább eggyé válik ugyanis a világ, annál nyilvánvalóbb, hogy az emberi feladatok túlnőnek a szűkebb csoportok keretein, s lassanként kiterjednek az egész világra. Ehhez pedig feltétlenül szükséges, hogy mind az egyének, mind közösségeik önmagukban kifejlesszék és a társadalomban elterjesszék az erkölcsi és a szociális erényeket (…)” (GS 30)

Itt kell konkrétan rámutatni két nemzet, a magyarok és a szlovákok szomszédi kapcsolataira. Már több mint ezer éve élnek egymás mellett. Ez hosszú évszázadokon át közös politikai keretben, az Osztrák–Magyar Monarchiában történt, majd az I. világháború vége óta két nemzet önálló rendjében, miközben a határok mentén vegyes közösségekben is élnek. Mi itt nem akarunk beleavatkozni politikai problémákba. Keresztényként tekintünk a dologra, miként az a valóságban van, és abból akarunk kiindulni mindennapi életünkben. A vitás kérdéseket oldják meg a politikusok, de békés úton. A Zsinat rámutat a vitás kérdések e békés megoldására is. Ezt mondja: „Ezért ragyog föl ma új fényben az emberi nem magasabb rendű törekvéseinek és vágyainak megfelelő evangélium üzenete, amikor boldognak mondja a békeszerzőket, ’mert Isten fiainak hívják majd őket’. (Mt 5,9)” (GS 77)

Kedves Testvérek! Mai együttlétünk, zarándoklatunk Szűz Máriához magában hordozza mindkét nemzet jó együttélésének gondolatát. Õ a Béke Királynője. Imádkozzunk, hogy kieszközölje számunkra Fiánál az egység és a testvériség kegyelmét. Hogy az első helyen keresztények legyünk, akik egyek Krisztusban. Akkor könnyebben megértjük és megoldjuk azt is, ami látszólag elválaszt bennünket.

Erdő bíboros úrral a magyar és a szlovák püspöki konferencia nevében 2006. június 29-én aláírtuk és kicseréltük a Megbocsátás és megbékélés leveleit. Akkor a közvéleményben voltak hangok, miért nem tesznek így a politikusok is? Hiszek benne, hogy egyszer erre is sor kerül. Imádkozni kell ezért, és bízni Istenben és Szűz Mária hatalmas közbenjárásában. Helyezzük magunkat az ő védelmébe.

Ámen

* * *

Neprejde jeden deò, že by sme sa ráno nepýtali, èo bude do veèera. Èo budeme robi v tento deò, èo nás èaká, aké povinnosti, aké udalosti sa môžu v ten deò vyskytnú, aké bude poèasie do veèera a pod.

Budúcnos nás ve¾mi zaujíma. Až nato¾ko, že zanedbávame racionalitu, rozumné uvažovanie a utiekame sa k rôznym prostriedkom, ktoré sú mimo rozumnej reality. Napr. horoskopy, veštenia, a podobné veci. Horoskopy ¾udia priam hltajú a ktoré noviny by ich nemali, nepredali by sa.

Èlovek je zvedavý tvor. Chce vedie, èo bude v budúcnosti. Ako skonèia majstrovstvá sveta vo futbale, ako dopadnú vo¾by do parlamentu, a kto bude ministrom. Je to celkom prirodzené. Niektoré veci môžeme predvída, niektoré aj usmerni. Iné zasa nezávisia od nás. Sú dané objektívnou realitou. Niektoré veci sú pre èloveka nezávažné, niektoré ve¾mi dôležité, až nato¾ko, že ich nemôžeme zanedba.

Na prvom mieste je to naša spása. Získa veèný život v spoloèenstve s Bohom je prvoradá úloha nášho života na zemi. „Veï èo osoží èlovekovi, keby aj celý svet získal, a svojej duši by uškodil?! Alebo za èo vymení èlovek svoju dušu?!“ (Mt 16,26). Túto budúcnos nám už vysvetlil Pán Ježiš. Ako èasto nie sme na òu zvedaví! Skôr na ten futbal!

Liberalizmus súèasnej doby nám predkladá iné hodnoty a iný zmysel života, ako je život pod¾a evanjelia. Ponúka zážitky, zmyslové radosti, peniaze, kariéru, úspechy v tomto živote bez oh¾adu na to, èi je to dobré alebo zlé. V podstate ide o to, že sám èlovek rozhoduje o tom, èo je dobré a èo zlé. Táto hodnota sa mení pod¾a toho, ako a èo èlovek v danej chvíli potrebuje. Je to ve¾mi pomýlené.

Panna Mária nám je príkladom toho, ako treba veci zvažova a h¾ada ich hodnotu a úèel. Sv. Lukáš evanjelista nám na dvoch miestach uvádza, ako to robila Panna Mária. „Mária zachovávala všetky tieto slová vo svojom srdci a premýš¾ala o nich.“ (Lk 2,19). H¾ada zmysel vecí i všetkého, èo robím, to patrí k istému stupòu inteligencie. Ale tú ma každý, kto ju v sebe neuhasil hrubým vzahom k hmote.

Drahí bratia a sestry! Èlovek nie je na svete sám. Okrem úlohy osobnej spásy má aj poslanie sociálne. Má pod¾a evanjelia prežíva aj spoloèenský život. Nielen v jednotlivých prípadoch, ako nám to uvádza podobenstvo o milosrdnom Samaritánovi, ale celý má by orientovaný k spoloèenskej službe. Druhý vat. koncil v konštitúcii Gaudium et spes – Rados a nádej uvádza o tom ve¾mi dôležité slová: „Prenikavé a rýchle premeny èoraz naliehavejšie vyžadujú, aby sa nikto pre nepozornos k vývoju vecí alebo zo zotrvaènosti neuspokojil s èisto individualistickou etikou. Aj v tomto smere je nám príkladom Panna Mária. Keï sa od anjela Gabriela dozvedela, že jej príbuzná Alžbeta je v požehnanom stave, hneï sa vybrala do júdskych hôr, kde Alžbeta bývala, aby je bola k službám. (Lk 1,39-45). Tento príkaz sociálneho zmýš¾ania a ma sociálnu etiku sa dnes rozširuje až do medzinárodných rozmerov. Pretože dnes je medzinárodná komunikácia vïaka technickým prostriedkom ve¾mi živá a aktívna. Aj na to má Koncil upozornenie: „Pretože èím viac sa svet zjednocuje, tým zjavnejšie úlohy jednotlivca presahujú spoloèenstvá a postupne sa rozširujú na celý svet. To by sa však nemohlo uskutoèni, keby jednotlivci a skupiny nepestovali v sebe mravné a spoloèenské ènosti a keby ich nerozširovali v spoloènosti“ (GS 30).

Tu treba konkrétne poukáza na susedské vzahy dvoch národov, Maïarov a Slovákov, ktorí , už vyše tisíc rokov žijú ved¾a seba. Dlhé stároèia to bolo v spoloènom politickom celku Rakúsko-Uhorska, a od konca Prvej svetovej vojny v samostatnom usporiadaní dvoch národov, prièom v hranièných oblastiach žijú aj v zmiešaných spoloèenstvách. My tu nechceme zasahova do politických problémov, ako kresania pozeráme na vec ako v skutoènosti je a z toho chceme vychádza v svojom každodennom živote. Sporné otázky nech riešia politici, ale pokojnou cestou. Koncil poukazuje aj na toto pokojné riešenie sporných otázok. Hovorí: „Tak môže v našich èasoch zažiari novým svetlom evanjeliová radostná zves, ktorá v súlade s najvzácnejšími snahami a túžbami ¾udstva vyhlasuje strojcov pokoja za blažených, „lebo ich budú vola Božími synmi“ (Mt 5,9) (GS 77)

Bratia a sestry! Aj toto naše dnešné zhromaždenie, pú k Panne Márii, nesie myšlienku dobrého spolunažívania oboch našich národov. Ona je Krá¾ovnou pokoja. Modlíme sa, aby nám u svojho Syna vyprosila milos jednoty a bratstva. Aby sme boli na prvom mieste kresania, ktorí sú v Kristovi jedno. Potom ¾ahšie pochopíme a vyriešime aj to, èo nás navonok rozde¾uje.

My sme s p. kardinálom Erdo za maïarskú a slovenskú biskupskú konferenciu dòa 29. júna 2006 podpísali a vymenili si Listy odpustenia a zmierenia. Vtedy sa vo verejnosti ozvali hlasy, preèo tak neurobia aj politici. Ja verím, že k tomu raz dôjde. Treba sa za to modli a dôverova Bohu i mocnému príhovoru Panny Márie. Do jej ochrany sa zverujeme.

Amen